Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kazahsztánban.

A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán Viktor kiemelte: a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”, mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata.
Úgy látja, minden, ami ma történik a nemzetköz politikában, erre az új helyzetre reflektál. „Korábban evidencia volt”, hogy a technológia, a gazdasági fejlődés kérdésében, „a sikeres politikai rendszerek kikísérletezése ügyében a

hirdetés

Nyugat okkal úgy érezte, hogy a legnagyobb teljesítményre képes a világon”, de ez a helyzet most megváltozott, és a Kelet folyamatosan erősödik. A következő tíz évet is ebben az erőviszony-változásban éljük le – fűzte hozzá.
A miniszterelnök kitért rá: „hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába”. A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, „vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie” – fogalmazott.
Közölte: ezért ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében, és a mostani változások is erősítik a stabilitást, ami mindenképpen elismerést érdemel – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: a földrajzi távolság hatalmas a két nép között, ezért nagyon nehéz „erős és sűrű szövésű gazdasági kapcsolatokat” létrehozni, de nem lehetetlen. Sokat dolgoztak azért, hogy legyenek közös gazdasági vállalkozások, az elsők között vettünk részt a nurszultani pénzügyi központ kiépítésére irányuló törekvésekben – idézte fel. Megjegyezte: létrehoztak egy beruházási alapot, amely első gyümölcseit meg is hozta, az első komoly mezőgazdasági beruházást már átadták, és elfogadták a másodikat, egy nagy tejüzem felépítését.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a napokban mintegy száztagú üzleti delegáció érkezik Magyarországról az együttműködés további lehetőségeinek megtalálására.
Azt is elmondta, hogy 250 kazah hallgató tanul ösztöndíjjal Magyarországon, ami azért jó, mert „a távolság legyőzésének legjobb eszköze a barátság, a barátság pedig csak kölcsönös ismeret alapján fejlődhet ki”. Amikor a kazah diákok visszatérnek, jó nagykövetei lesznek a kazah-magyar barátságnak és gazdasági együttműködésnek – vélekedett.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.
Emlékeztetett: Magyarország volt az első közép-európai ország, amely stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Kazahsztánnal, és ez bizonyítja, hogy a két ország megérti egymást és arra törekszik, hogy együttműködésük még erősebb legyen. A kazah elnök különösen fontosnak nevezte a stratégiai tanács és a kormányközi vegyes bizottság munkáját. A hónap végén Magyarországról érkező nagy üzleti delegáció új lökést ad a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak, továbbá új szintre emeli a beruházási együttműködést – vélekedett. Hozzátette: országában minden feltétel adott a beruházásokhoz, jó az üzleti környezet.

Az elnök köszönetet mondott Magyarországnak, amiért 250 kazah hallgatónak biztosít ösztöndíjat, ez – mondta – erősíti a két ország barátságát. Orbán Viktor kedden érkezett meg Kazahsztánba, akkor találkozott Askar Mamin kazah miniszterelnökkel, továbbá megbeszélést folytat Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is.
A kormányfő innen Pekingbe utazik tovább, ahol Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon.

MTI

hirdetés

Szóljon hozzá!

+ 17 = 26