Ujhelyi István közel öt éve dolgozik az MSZP színeiben EP-képviselőként. A mandátuma hamarosan lejár, így arról kérdeztük, hogyan telt az elmúlt fél évtized, melyek voltak a legfontosabb tapasztalatai.
„Öt évre visszatekintve elmondhatom, nekem egy óriási lehetőséget adott ez az európai parlamenti képviselőség hiszen megtanultam és megértettem, hogy hogyan működik Európa, az Európai Unió, benne Magyarország” – fogalmazott. „Közben szakmailag olyan teljesítményt nyújtottam, amivel nyomot hagytam valamelyest az európai hétköznapokban. Tehát számomra egy nagyon fontos öt év volt és azt hiszem, hogy most már kialakult véleményem van arról, hogy Európának milyen irányba kellene folytatnia a saját életét.”
Milyen irányba?
„Európa az örök béke megteremtése céljából jött létre. 300 éven keresztül – ha megnézzük a történelmet -, alig volt néhány év amikor Európa valamelyik nemzete ne esett volna a másiknak. Általában politikai akarnokok vezették a népeket, a szegényeket és a kiszolgáltatottakat besorozva vitték őket a frontra. A második világháború után a béke projektjeként jött létre mindez. Hogy lehet békét teremteni? Hát olyan szövevényes közös gazdasági érdekeltségeket kell teremteni, aminek köszönhetően senkinek nem lesz kedve háborúskodni.
Ebből nőtt ki az az Európa, amely rájött arra, hogy a gazdasági érdekeken túl, el kéne kezdeni kereskedelemben és másban is közös szövetséget létrehozni. Sőt, azt mondta Európa, hogy bontsuk le a határokat, hogy szabad munkaerő áramlás legyen. És eljutottunk ide, abba az Európai Unióba, ahová mi magyarok beléptünk, meg azok a kelet-európaiak, akik hasonló társadalmi helyzetből indultak és nem a német, vagy a francia életszínvonalat hozták magukkal.
Európának az lehet csak a jövője, hogyha végre szociális Európát alakít ki. A pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok mellett a szociális területeken (egészségügy, oktatás, nyugdíj, minimálbér stb.) is közös nívók, szabályok kellenének. Még sokáig nem leszünk olyan gazdagok, mint a Németek, viszont a biztonságérzet tekintetében közeledni fognak egymáshoz. Ezzel talán itthon lehetne tartani a fiatalokat is.”
Efelé az irány felé tendál Európa?
„Történelmi fordulópontnál vagyunk. A gazdasági válságot követő időszakban, akkor, amikor közben fölvette egyre-másra az új tagországokat Európa, közben nem sikerült a saját maga struktúráját, intézményrendszerét átalakítania. Nagyon sok országban – nyilván belpolitikai példákat is hozhatnánk Magyarország esetében, de más országokban is -, egyre erőteljesebbek, hangosabbak azok a pártok, amelyek abból építkeznek, abból csinálnak politikai tőkét maguknak, hogy Európa ellenes retorikát használnak. Akik azt állítják, hogy minden együttműködés sérti a szuverenitásunkat. De érdemes végiggondolni, például egy egységesen megállapított minimálbér hol sérti az állam szuverenitását? Ha mi egységesen működünk, az nem elvesz tőlünk, hanem biztonságot és stabilitást nyújt.”
A Brexittel kapcsolatban Ujhelyi István elmondta, lehet, hogy Nagy Britannia megengedheti magának az Európai Unióból való kilépést, de Magyarország nem.
Ha mi kisodródunk Európából, itt fogunk vergődni az orosz medve, Moszkva árnyékában. Itt fogunk gondolkodni a Balkán kapujában, hogy Albánia, vagy Bécs van hozzánk szociálisan, gazdaságilag és a hétköznapi biztonság szempontjából közelebb
– fogalmazott. „Tehát el kell dönteni, egy egységesebb Európát valósítunk meg, vagy feldaraboljuk” – tette hozzá.
„Reggeltő estig azt csinálom, ami a dolgom. Megpróbálom magunkat meggyőzni arról, hogy nekünk csak Európában lehet helyünk. Öt gyermek édesapja vagyok, és én nem akarom Magyarországot az Európai Unión kívülre sodródva látni, mert akkor az ötből öt gyerekem fog elmenni külföldre dolgozni.”
Arra a kérdésre, hogy megbánta-e az unió, hogy beengedte annak idején a volt szocialista és kommunista országokat, azt felelte, ennek egyre nagyobb a füstje és a lángja. „Már a német polgárok is megkérdezik a saját politikusaikat, hogy az ő adójukat valamelyik másik ország kormánya miért „tapsolhatja el haveri körökben?”
„Csak Békés megyében 400 milliárd forintnyi Európai Uniós fejlesztési támogatás érkezett. A fejlettebb országok lakosságának adójából fejleszthet ma Magyarország is. Ugyanakkor az Európai Néppárt csúcsjelöltje, és a szocialisták csúcsjelöltje is ugyanazt mondják:
Nem hajlandóak finanszírozni tovább olyan kormányzatokat, akik nem tartják a szabályokat; akik nem akarnak csatlakozni az Európai Ügyészséghez; akik fittyet hánynak az európai alapszerződésre.
„Valamelyest én azt is kötelességemnek érzem, hogy megmutassam Magyarország Európaibb arcát. Azokat is képviseljem, akik be akarják tartani az európai szabályokat és akik tudják, hogy nem csak jussunk van, hanem kötelességeink is vannak az európai tagságnak köszönhetően.
„Igen, elgondolkodtak azon a Nyugat európaiak, hogy meddig mehet ez így tovább. Ennek az a következménye hogy egyre inkább haladunk egy „kétsebességes” Európa felé. Az eurózóna tagállamai mélyebben és gyorsabban fognak együttműködni, együtt haladni, mint akik abból kimaradnak. Ha körbenézünk, a románok; a horvátok jelezték, hogy be akarnak lépni. Magyarán szólva, mi saját magunkat közösítjük ki az európai együttműködésből, aminek az lesz a következménye, hogy az eurózóna, amikor megcsinálja a saját belső határőrizetét – miért ne tehetné meg -, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy mi onnan is kiszorultunk és már csak útlevéllel közlekedhetünk Ausztria, vagy Szlovákia fele.”
Megtörténhet-e valaha az euró bevezetése Magyarországon?
Meggyőződésem, hogy az eurózóna tagság adhat nekünk stabilitást, egyfajta biztonságot. Ha körbenézünk, szerintem nincs olyan, aki ne ismerne devizahitel-károsult családot.
Finoman szólva az Orbán kormány nem tesz meg semmit az ő érdekükben, sőt, az igazságügyi miniszter jogi irodája képviseli a bankokat a devizahitel károsultakkal szemben.
– fogalmazott, majd hozzátette: ez önmagában akkora botrány, ami Nyugat-Európában elképzelhetetlen lenne.
„Hogyha az eurózóna tagállama lennénk, vagy lettünk volna akkor nem érte volna a devizahiteleseket ekkora kár. Ha az eurózóna tagjai lennénk, akkor sokkal könnyebben tudnánk egy következő gazdasági válságot átvészelni, de nem akar magyar kormány csatlakozni. Félévente egyszer levelezek a kormányzattal, hivatalosan megkérdezem hogy van-e már céldátum van-e már törekvés arra, hogy csatlakozzunk és a válasz mindig az, hogy: nem. Az indok pedig, hogy: csak.”
Miért van szükség az Európai Ügyészség intézményére?
„Az Európai Unió költségvetése bővül. Az Európai Unió egyre több feladatot közös finanszírozásból old meg. Korábban nem volt arra példa, hogy mondjuk a német kormány azt sasolja, hogy vajon a hollandok mennyit loptak el a közös projektekből, mert nem volt szokás. Közösen adtuk össze, közösen költjük el, közösen nem lopjuk el. Aztán jöttek azok a tagállamok, ahol kultúrája van az „okosban megoldjuk” logikának és erre nem volt felkészülve az Európai Unió.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal azt a célt szolgálja, hogy rávilágítson a pénzügyi visszaélésekre.
Amikor tömegével kap bejelentést, mint például Magyarország esetében és fölgöngyölítenek egy csalássorozatot, a magyar ügyészség pedig nyomozás nélkül lezár egy aktát, akkor megakad ezen a szeme és a keze az európai döntéshozóknak.
– fogalmazott Ujhelyi István, majd hozzátette, az ehhez hasonló történések nyomán, egy közös együttműködés keretében jött létre az Európai Ügyészséget. „Nem kötelező a csatlakozás, de az sokatmondó, ha egy kormányzat nem akar csatlakozni. Ha nem akarjuk elveszíteni az uniós forrásokat, és ha azt akarjuk, hogy mindez törvényesen legyen felhasználva, akkor Magyarországnak igenis csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez.”
Hogyan vélekedik Európa arról a migrációs válságról, amit itthon emlegetnek?
„Magyar sajátosság, hogy nálunk kormányzati szinten és közpénzből zajlik mindaz a kampány, ami részben az Európai Unió ellen, részben Brüsszel ellen hangolja a magyar lakosságot. Úgy állítja be, mintha a mostani migrációs nyomás lenne a legnagyobb kihívás Magyarország szempontjából.”
Ujhelyi István elmondta, készítettek egy közvéleménykutatást, ebből kiderül, hogy a megkérdezettek egyik fele attól fél, hogy az egészségi állapota leromlik és kórházba kerül, míg a megkérdezettek másik fele attól tart, hogy a szomszédjukba migráns költözik.
Ezt eredményezte sok milliárd forintnyi közpénz elégetése az agymosásra. Ehhez képest mi a valóság? Migrációs nyomás mindig is volt és lesz is.
– fogalmazott. „Az Európai Uniónak az a feladata, hogy egységes védelmi politikával biztosítsa azt, hogy Európa az maradjon, aminek mi most ismerjük. Ebben igaza van a jobboldali pártoknak is. Mindenhol el kell mondjam, hogy tiltakozunk, tiltunk mindenfajta illegális migrációt. De ebbe az is beletartozik, hogy az Európai Unió biztonsága szempontjából legalább annyira veszélyes és égbe kiáltó ocsmányság az a kötvény program, amivel tízezreket hozott be a kormányzat, úgy, hogy fogalmuk sincs, hogy milyen háttérből érkeztek.
Azt írták fel a plakátokra, hogy ki ide jössz Magyarországra, nem veheted el a magyarok munkáját, akkor én meg megkérdezem a magyar kormányt, hogy hogy a csudába lehetséges, hogy több tízezer nem magyar; nem kárpátaljai, hanem ukrán anyanyelvű ukrán, mongol anyanyelvű mongol és indiai veszi el a magyarok munkáját?!
„Több tízezren vannak most már az országban és olcsó munkaerőként dolgoznak itt. Törik le a béreket, mert azzal, hogy olcsón dolgoznak és munkástáborokban laknak, a drágább magyar munkaerőtől elveszik a munkát. Ez itt a probléma és ennek a következménye a kivándorlás is. Nekünk jelenleg a kivándorlás sokkal nagyobb probléma, mint a bevándorlás.
A magyar valóság az, hogy több millió ember nincstelen. Vagy azért nincstelen, mert van munkája, de Magyarországon dolgozói szegénység van, tehát az sem tud megélni a jövedelméből akinek egyébként van munkája, vagy azért, mert nem kap munkát. A magyar vidék sok részén nincs normális megélhetést biztosító munka. Ezért elmennek máshová élni és dolgozni. Közben meg látjuk azt, hogy bejön több tízezer ember, letörve a magyar béreket és a kormány szervezésében, a kormány engedélyével dolgoznak itt.”
Mi a vélemény a Magyarországon működő közmunka-programról?
„Ennek az eredeti célja nem az, hogy éhbéren tartsanak embereket. Ennek a célja az, hogy átmeneti lehetőséget biztosítson a családnak. Az MSZP szakpolitikusa Andor László nevéhez kötődik az Ifjúsági Garancia Program. Ennek az volt a lényege, hogy a 25 év alatti fiataloknál senki nem lehet három hónapnál tovább munka, vagy átképzési program nélkül. Olyan Európai Uniós forrásokat biztosított, amely program keretében, vagy gyakornoki státuszt, vagy átképzéshez kaptak támogatást. Mindeközben pedig megélhetést biztosító támogatást is kap. Ez a program Magyarországon is sok ezer fiatalnak teremtett lehetőséget.
Én a magyar közmunkát is ilyen irányba látom fejleszthetőnek. Részben statisztikai bűvészkedést látunk mert mindenki, aki közmunkán van, beszámítják a foglalkoztatottak közé. Ráadásul azt a 600 ezer embert is ide sorolják, akik itthon nem keresnek munkát, mert megtalálták Londonban, meg Berlinben.”
És mondjuk ki: 54.000 forintból nem lehet egy családot eltartani. Van olyan kistelepülés, ahol mindkét szülő közmunkán van. Ketten, 108.000 forintból hogy nevelnek gyermeket? Hogyan tartanak fenn egy háztartást? Hogyan képzik át magukat? Hogy mennek be az egészségügyi ellátórendszerbe bármiért, ha szükségük van rá? Hogyan iskoláztatnak egy gyereket? Ebből nem lehet megélni.”
Beszélgetésünk végén képviselő úr elmondta, el kell érni azt, hogy senki ne kereshessen kevesebbet a létminimumnál. „Ha egyszer van egy létminimum számítás, ami kimondja, hogy egy családnak mekkora nettó keresete kell legyen egy hónapban ahhoz, hogy abból biztonságosan meg tudjanak élni, annál nem kereshetnek kevesebbet. Na ez az, ami Magyarországon jelenleg nagyon messze van a valóságtól” – zárta gondolatait Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője.
Ujhelyi Istvánnal rögzített beszélgetésünk: