A mai napon ünnepélyes keretek között adták át a felújított első világháborús katonatemetőt.

A Németh Lajos és Lipták András utca kereszteződésén található temetőt 1916-ban létesítette a békéscsabai képviselőtestület, és 1918-ban került felszentelésre. Az I. világháború idején Békéscsabán működött az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadikórháza, és az itt megsérült vagy elhunyt katonákat ide szállították, ezért lett ez a sírkert nyughelye az elesett hősöknek, akik a hazánkért harcoltak. Egyedülálló módon, több mint hat nemzet katonája nyugszik ezen a helyen. 728 sírban, 489 magyar, 89 orosz, 14 szerb, 13 olasz, 12 német, 105 román valamint hat ismeretlen nemzetiségű katonának van egyforma síremléke.

100 év leforgása alatt sajnos a sírkert jelentősen megrongálódott, épp ezért került felújításra ez a történelmi jelentőségű hely. Ehhez támogatást nyújtott a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az eltört sírkövek, a kerítés és számos más rongálódást is kijavítottak, felújítottak.

„Bár sírok között állunk, mégsem gyászolni jöttünk ide – kezdte beszédében Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere. – Hanem emlékezni, és tiszteletünket kimutatni katonahőseink előtt. Az itt látható sírok felhívják a figyelmünket arra, hogy hőseink emlékének ápolása, valamint a béke megóvása az egyik legfontosabb feladatunk.”

„Az I. világháború kirobbanásakor a katonai mozgósítás nagy mértékben érintette Békés megyét. A nagy háború súlyos véráldozatot követelt a megyétől. A történelmi megye területén élők közül közel 10 ezren haltak hősi halált. Békéscsaba történetének egyik, hanem a legmegrázóbb eseménye volt a 101-es gyalogezred harcba vonulása az első világháborúban. Az első világháború hősi temető olyan történelmi érték, amely múltunk megőrzésének egyik fontos szimbóluma, a hősök iránti tisztelet méltó kifejezése.” – mondta Szarvas Péter.

„Békéscsaba sírkertjében állva az ember keserédes gondolatok között tekint körbe az elesett katonák nagy számát, de egyben látva azt is, hogy a város gondol a háborúban odaveszett katonák emlékének ápolására. A halott katona nem ellenség többé, és az Önök városa a front másik oldalán elesett katonáktól sem tagadta meg a nekik kijáró tisztességet” – mondta Erdélyi Lajos helyettes államtitkár beszédében, majd folytatta.

„Biztosították, hogy az utókor számára is legyen egy hely, egy szentély, ahol leróhatják tiszteletüket az utódok. Mint ahogy a mai napon mi is megtesszük, emlékezve az első világháborúra, az átélt szenvedésre az ország minden lakosát érintő veszteségekre. Ki ne tudná jobban átérezni a veszteség fájdalmát, és a hősök iránt érzett büszkeséget, mint Békéscsaba városának lakói? Nem hiszem, hogy akadna olyan család ebben a városban, aki ne vesztette volna el, legalább egy hozzátartozóját a vérzivatarban.”

„1883-ban alakult meg a császár és királyi 101. gyalogezred, a híres 101-esek tagjainak több mint felét Békés vármegye és Békéscsaba adta. És az önök városa volt az ezred harmadik zászlóaljának otthona is. A magyar alföld vitéz katonái minden fronton dicsőségesen álltak helyt. Bárhová vezényelték is őket, bármilyen mostoha körülmények között is, akár Szerbiában, a Karszt fennsíkon, akár az Isonzói csatában, Tirolban, a Kárpátok hágó között, vagy Bukovinában harcolva is, a Békéscsaba által kiállított magyar bakák hűséggel és becsülettel szolgálták a hazát. A 101-es név egyet jelentett a hősiességgel, a bajtársiassággal és a bátorsággal. Ezért azonban hatalmas árat kellett fizetni. Békéscsaba fiai közül 500-nál is többen idegen földben nyugszanak. A háborút követően a 101-es katonák rendezetten 1918. november 16-án tértek haza. Amikor Békéscsaba hősi temetőjében a kegyeletkoszorút helyezzük el gondoljunk rájuk is hálával, emlékezzünk hősi tetteikre a hazáért önmagukat feláldozó magyar katonákra. Helytállásuk szolgáljon örök példával az utókor számára.”

Erdélyi Lajos helyettes államtitkár elmesélt több történetet is amik a világháborúháború során történtek meg a 101-es gyalogezreddel. Majd elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy a ma katonáinak sírhelyeit se eméssze el a feledés, hogy az ő sírjaikra is hasonlóképpen kell vigyáznunk, mint azokéra, akik a régmúlt háborúiban haltak hősi halált.

Ezt követően Herczeg Tamás országgyűlési képviselő mondott pár szót:

„Egy emberélet is sok, amely értelmetlenül és a hatalomvágynak esik áldozatul. Ezen a helyen nem is egy, hanem 728 hős hősi halált halt katona sírja mellett tisztelgünk most. Azoknak a katonáknak a nyughelye mellett, akiket az első világháború során hazahoztak a harcterekről, elhoztak ide, és az anyaföldben nyughatnak. És fejet kell hajtanunk azok emléke előtt is, akik a szülőföldtől távol, idegen földbe lettek eltemetve. Történelemkönyvek, filmek, a nagyszülők és dédszülők is mesélnek a jelenkor emberének a 100 évvel ezelőtti nagy háborúról és milliók haláláról. A számok felfoghatatlanok és szinte értelmezhetetlenek. 15 millió áldozat, Magyarország jelenlegi lakosságának másfélszerese. A rendkívül nagy véráldozattal járó háború személyi veszteségeit, a korabeli császári és királyi hadügyminisztérium által kiadott veszteséglista tartalmazta. A sorszámozott füzetek, heti rendszerességgel, de olykor naponta jelentek meg az elesettek nevével.”

Herczeg Tamás elmondta, Békés megyéből különösen sok áldozat neve volt felsorolva a fent említett füzetekben. A történeti megye területén élők közül 9969-en haltak hősi halált. A korabeli összehasonlítások szerint, a legnagyobb arányszámú veszteséget szenvedték el. Ezt követően a 101-es ezredről beszélt, elmondta, hogy több országban is harcoltak, többször Olaszországban, Galíciában, Szerbiában. 1000 fős állománnyal vonultak harcba ám Békéscsabán mindössze hatvanan szálltak le a 101-eseket hozó vasút kocsiról.

Végezetül Dudás Ferenc főhadnagy, a protestáns tábor püspökség tábori lelkésze valamint Bálint Mihály Gábor hadnagy, a katolikus tábori püspökség lelkésze imádsággal zárta az átadást.

„Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének” – idézett a Prédikátor könyvének harmadik fejezetéből Dudás Ferenc, e jeles nap vezérfonalaként. Ezt követően megtörtént a koszorúzás is, a koszorúkat elhelyezte a Honvédelmi Minisztérium nevében Erdélyi Lajos helyettes államtitkár úr, Szarvas Péter Békéscsaba megyei Jogú város polgármestere, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, Apáti Zoltán dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese, A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Megyei Védelmi Bizottság elnöke nevében Hajdú Gábor tűzoltó alezredes és Gulyás László alezredes, Békéscsaba Helyőrség katonáinak nevében Lipták József alezredes, Kincses József őrnagy és Hári László alezredes, továbbá a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében koszorút helyez el Vánsza Pál megyei elnök.

A koszorúk elhelyezését követően díszsortűz, a Szózat és a Magyar Takarodó című katonadal zárta az eseményt.