Megnyílt a Történetek ceruzától ecsetig – Jankay Tibor művészete, valamint A Tevan Nyomda és művészeti öröksége című állandó kiállítások a Munkácsy Mihály Múzeumban.

Körülbelül 25 évvel ezelőtt kezdődött a történet, amikor is a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója számára Békéscsaba város írt egy levelet. Ebben a levélben arra kérték, hogy jelöljön ki egy munkatársat, aki kimenne feldolgozni Jankay ‎Deutsch Tibor hagyatékát Los Angeles-be. Így Bellák Gábor művészettörténész – aki akkor még nem tudta ki is az a Jankay Tibor -, Szegediné Kozák Máriával egyetemben kiutazott az Egyesült Államokba és megkezdték a munkálatokat.

hirdetés

Két hónapra szólt az út, ám a hazautazáshoz közeledve kiderült, hogy még közel sincs vége, mert találtak még tárgyakat. Több mint 3000 tárgyat valamint festményt gyűjtöttek össze. Ezeket pedig egyesével felszámozták és leltározták, ezután találták meg Jankay fiatalkori rajzait, mappákba szedve.

„Jankay Tibor, tulajdonképpen hozzánk tartózó lett, barátunk lett. Láttunk róla két szép filmet, felvételeket. Tulajdonképpen láttuk az ő életét, hiszen ott volt egy hatalmas hagyaték, nem csak műtárgyak, hanem kéziratok, fényképek, személyes emlékek. Soha nem kerültem emberhez, művészhez ilyen közel, mint akkor őhozzá. A házában laktam, lényegében mindent amit ő használt, amihez hozzáért, ahhoz mi is hozzáértünk. Tényleg nagyon érdekes volt, hogy saját magunk alatt fölszámoljuk a műtermét, otthonát, hagyatékát és úgy otthagyjuk Los Angelest, hogy ezt majd utánunk küldik. Rengeteget tanultunk, tanultam ebből a munkából. Megszerettem Jankay Tibort, és megszerettem Békéscsabát is, mert azóta nagyon sokszor jöttem ide a Jankay kiállítás és más megnyitók ügyében is”-fogalmazott Bellák Gábor.

Jankay mindig Békéscsabai művész maradt, úgy is hogy majdnem 50 évet kint élt Amerikában. Az inspirációit, amik a képein megjelennek, mind Békéscsabáról, a gyerekkorából az itteni ifjúságából táplálkoztak. A hagyatéka 1997-ben került a városba, és 2019. május 23-ától minden Békéscsabai megtekintheti az állandó kiállítást, amit most létrehoztak.

Bellák Gábor ezután megismerte a Kolozsvári család, valamint Tevan Adolf munkásságát. Adolf Békéscsabán megvette a nyomdát, majd elküldte a fiát taníttatni, hátha tudnak kezdeni valamit a megvett ingatlannal. Miután Andor visszatért Bécsből, belevetették magukat a munkába és az 1910-es évek végére, a 20-as évek elejére Magyarország egyik legminőségibb nyomdájává és kiadójává nőtték ki magukat.

Nem tudjuk, hogy Tevan Adolf egy tehetséges ember volt-e. Az viszont biztos, hogy bátor ember volt, mert belevágott egy olyan vállalkozásba, amihez nem értett, de tudta, hogy a fiát ki kell taníttatni. És biztos, hogy okos ember is volt, mert tudta azt, hogy a tanulással lehet előrébb lépni.

Bellák Gábor meglátása szerint, Békéscsaba jól döntött, amikor meghozta a döntést, hogy megcsinálja a Jankay-Kolozsvári-Tevan gyűjteményből ezt a kiállítást. És az elődök is, hogy elhozatták ide Jankay hagyatékát, hiszen nincs még egy olyan művészváros, akinek a városnevéhez művészek generációi fűződnek. Ilyen városok Szentendre és Pécs. És ilyen Békéscsaba is, aki Munkácsy Mihályt is magáénak mondhatja, még ha csak pár évet is élt a városban.