Rontotta a következő két év brit gazdasági növekedésére és a beruházások idei visszaesésének ütemére adott előrejelzéseit a Brit Kereskedelmi Kamarák szövetsége (BCC), elsősorban a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) körüli folytatódó bizonytalanságokkal indokolva a felülvizsgálatot.
A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezet hétfőn ismertetett prognózisa szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2019 egészében 1,3 százalékkal növekszik. Ez minimálisan jobb az eddigi prognózisnál, amely 1,2 százalékos idei növekedést valószínűsített, de ennek is a Brexit-bizonytalanság miatt megindult üzleti készletfelhalmozás az oka. A kamara új előrejelzése szerint azonban a brit gazdaság 2020-ban alig 1 százalékkal növekszik az eddig várt 1,3 százalék helyett. A szövetség a 2021-re szóló növekedési prognózist is rontotta, 1,4 százalékról 1,2 százalékra. A szervezet az idei második negyedévre zéró GDP-növekedést vár negyedéves összevetésben az első három hónapban mért 0,5 százalékos bővülés után.
A negatív növekedési felülvizsgálat elsődleges oka a vártnál is gyengébb beruházási aktivitás: a kamarai szervezet hétfői előrejelzése a brit üzleti szektorban végrehajtott idei beruházások értékének 1,3 százalékos visszaesését jósolja a korábbi prognózisban szereplő 1 százalékos csökkenés helyett. Adam Marshall, a kamarai szervezet vezérigazgatója az új prognóziscsomaghoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta: mivel a politika jelenleg nem is figyel a gazdaságra, az üzleti vállalkozásoknak nem maradt más választásuk, mint az, hogy megpróbáljanak felkészülni a brit EU-tagság megállapodás és átmeneti időszak nélküli, rendezetlen megszűnésére a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján.
Marshall szerint az üzleti szektor ebben a helyzetben a hosszú távú gazdasági növekedést szolgáló beruházások helyett készenléti tervek végrehajtására, például raktárkészlet-felhalmozásra fordítja erőforrásait, és ez „egyszerűen fenntarthatatlan”.
Az üzleti vállalkozások elvárják, hogy a következő brit miniszterelnök gyorsan találjon valamilyen ésszerű és pragmatikus módot a zűrzavaros, rendezetlen Brexit elkerülésére – hangsúlyozta a kamarai szervezet vezérigazgatója. Marshall nem említett neveket, a távozó Theresa May miniszterelnök legesélyesebbnek tartott utódjelöltje, Boris Johnson volt külügyminiszter – a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere – azonban már leszögezte, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
A Brexit-folyamat körüli bizonytalanság máris érezteti negatív hatását a reálgazdasági aktivitásban. A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi adatismertetése szerint a GDP-érték áprilisban 0,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy hónappal korábban. Ez volt a második havi visszaesés a brit gazdaságban egymás után: a hazai össztermék márciusban 0,1 százalékkal csökkent. Az ONS adatai szerint az áprilissal zárult mozgó három hónapos időszakban a növekedési ütem 0,3 százalékra lassult a márciusban véget ért negyedév 0,5 százalékos növekedése után. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a brit autóipar kibocsátási értéke áprilisban drámai mértékben, 24 százalékkal zuhant az előző hónappal összehasonlítva, elsősorban azért, mert sok autógyár a Brexit eredetileg tervezett márciusi végi időpontja utáni bizonytalanságok miatt egyszerűen leállította a termelést.
A legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint a brit gyáripar egészének teljesítménye is csökkenni kezdett. Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése alapján a brit gazdaság feldolgozószektorának beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban meredeken, az előző havi 53,1-ről 49,4-re zuhant. Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak, vagyis az új brit feldolgozóipari mutató az ágazat kibocsátásának visszaesését jelzi. A májusi aktivitási adat 34 havi mélypont: legutóbb 2016 júliusában, a brit EU-tagságról tartott népszavazás utáni hónapban süllyedt a brit gyáripari BMI-mutató az 50-es határérték alá. A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
(Kertész Róbert, MTI)
