A kuláküldözés áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Városháza árkádsorán.

hirdetés

Az országgyűlés 2012. március 26-án fogadta el a határozatot, amely kinevezte a június 29-i napot a kuláküldözések áldozatainak emléknapjává.

hirdetés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a mai napon emlékezett meg a tönkretett magyar gazdákról és családjaikról. A Himnuszt követően Gyarmati Éva és Schafer Szilveszter énekelt, valamint hegedült el egy népdalt, majd Vánsza Pál, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Békés megyei elnöke mondott megemlékező beszédet.

hirdetés

Magyarországon a kommunista időkben a létrehozott egypártrendszer kialakítását követően az egyházi személyeket és az arisztokratákat is kiüldözték, vagy koholt vádakkal elítélték. 1949-re szinte csak a kulákok és a parasztság maradt. Kulákoknak nevezték azokat, akiknek 25 hold földje volt, és gazdagabbak voltak az átlagnál, de bármelyik kevesebb földdel, vagy vagyonnal rendelkező parasztembert a bíróság elé vittek ezzel a „váddal”. Legalább 400 ezer parasztot vádoltak meg azzal, hogy kulák, citáltak bíróság elé, és fosztották meg a vagyonától – mondta el Vánsza Pál.

A koholt vádak alapján az 1950-ben kivégzett Molnár Sándor parasztgazda emlékére állított táblánál helyezték el a koszorúkat. A megemlékezés koszorúit dr. Bacsa Vendel, Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője; Vánsza Pál; valamint Molnár Sándor unokája, Hajdú Károly helyezte el.