A nemzetközi tilalmat 1986-ban vezették be, amikor már több faj is a kihalás szélére sodródott a bálnavadászat miatt. Japán mintegy 30 év után döntött úgy, hogy újra vadászni fog az emlősökre kereskedelmi célból.

A keleti ország 88-ban átváltott a tudományos célú bálnavadászatra, decemberben azonban úgy döntött, hogy kilép az IWC-ből (International Whaling Comission – Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság), aminek nagy visszhangja volt a világban. Több híresség szólalt fel ellene: Stephen Fry vagy éppen Joanny Lumley, de a színészek mellett természettudósok is tiltakoztak. Ennek ellenére az ország mégis úgy döntött, hogy folytatja a vadászatot. A hétfői napon öt hajót indítottak útnak Japánból.

A terveik szerint 227 cetet akarnak leölni csak az idei évben.

A bálnahús fogyasztásának japánban nagy tradíciói vannak. Már időszámításunk előtt is vadásztak rájuk a part menti falukban. De leginkább a második világháborút követően vált mindennapossá a fogyasztása, a fehérjeforrás miatt. A japánok mostani generációja már nem igazán tekint ételként a bálnákra, magas a higanytartalma is és az idősebbek is leginkább csak nosztalgiából fogyasztják. Nem is nagyon van rá kereslet épp ezért érthetetlen, hogy milyen célból tért vissza Japán a bálnavadászatra.

A japánok ugyan felhagytak a bálnahús kereskedelmi célú forgalmazásával, tudományos indíttatásból mégis folytatták a vadászatot 1988 után is. Érvként azt hozták fel, hogy nincs tudományos információ a bálnapopulációk méretéről valamint veszélyeztetettségéről. A nyugati országok szerint viszont ehhez nem lenne szükség leölni a bálnákat, és az ország ezt csak álcaként használta fel, hogy a feldolgozó-ipar továbbra is működhessen, miközben ezzel a környezetvédelemre sincsenek tekintettel.