Az Európai Parlamenti választások után is folytatódnak az eurózóna-költségvetési eszköz kialakításáról szóló egyeztetések. A tagállamokat leginkább megosztó több lényegi kérdésről eddig nem sikerült megállapodni – hangsúlyozta Varga Mihály az eurót használó uniós országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített találkozóját követően.
Hazánk ezután is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy az új eszköz nem vonhat el forrásokat a nem euróövezeti országoktól. És nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását. Az Eurogroup feladata, hogy a gazdasági és monetárius unió (GMU) megerősítését célzó csomag eddig vitatott elemeit tisztázza. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek június 21-i tanácskozásán született erről nyilatkozat.
Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az eurozóna-költségvetési eszköz forrásainak megosztásáról az unió hétéves pénzügyi keretének részeként minden EU-tagállam egyetértésével szülessen döntés. A vitatott kérdések közé tartozik továbbra is, hogy milyen módon veszik figyelembe a relatív fejlettségi szintet és a népességi adatokat. Az arányos és igazságos finanszírozási elvek érvényesülése érdekében a számításokba ez egy főre jutó GDP-adatokat is be kell vonni. A finanszírozás kérdése továbbra is teljesen nyitott. Még több a bizonytalanság, mint a részleteket rögzítő dokumentum elfogadását megelőzően – szögezte le a miniszter.
Magyarország érdekelt az unió pénzügyi stabilitásának erősítésében, ezért euróövezeten kívüli tagállamként is fontos számunkra az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformja – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: támogatjuk a bankunió megvalósításának elemét képező közös védőháló kialakítását, illetve az ennek keretén belül megvalósuló egységes betétbiztosítási rendszert – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.