Ezt tette a júniusi hőhullám Európa mezőgazdaságával

kaszálás, európa, nemzeti Illusztráció: Pixabay

Magyarországon 1979 óta nem láttunk ennyire forró júniust, de Európa többi országa is megszenvedte ezt az időjárást. Az Európai Bizottság külön jelentést készített a rendkívüli hőség miatt.

Azokban az országokban és országrészeken, ahol a búza még, illetve a napraforgó és a kukorica már virágzott, sokkal rosszabbul jártak a gazdák, mint ott, ahol nem ebben az érzékeny fejlődési fázisban érte az állományokat a trópusi meleg. Természetesen a szemtelítődés idején sem szerencsés egy ilyen rekkenő hőség.

Európa legnagyobb részét érintette a június végi rendkívüli hőhullám, de különösképpen Spanyolországot, Franciaország keleti felét, Csehországot, Németországot, Lengyelországot, Litvániát és Lettországot. Vagyis döntően azokat az államokat, ahol tavaly is megszenvedték az aszályt. Az árpa és a repce hozamait alapvetően már nem befolyásolta a trópusi meleg és a durumbúzára is kevéssé hatott. Viszonylag keveset rontott az őszi búza, a kukorica és a napraforgó terméskilátásain is. A legnagyobb hatással a tavaszi árpa, a zab és a tavaszi búza várható hozamaira lett. Kissé romlott a burgonya és a cukorrépa terméskilátása. De az elkövetkező hónapok ezt szerencsés esetben még módosíthatják – írja az Európai Bizottság becslésében (MARS különkiadás).

A nagy hőség negatívan befolyásolja a szemfejlődést, a C3-as növények fotoszinézisét. Fokozza a légcserét és a párologtatást. Előrehozza a tenyészidény befejeződését (kényszerérés). Lecsökkenti a talaj víztartalmát, ami ha légköri aszállyal is jár, akkor többszörös stresszt okoz a növényben. Esős időben pedig a gombás megbetegedések kockázatát növeli.

Franciaországban éppen a szemtelítődés idején érkezett a hősokk, Spanyolországban pedig a virágzó kukoricát és napraforgót érte. A többi, északibb fekvésű országban az őszi vetésű gabonák még a virágzás végén, illetve a szemtelítődés elején jártak a hőhullám érkezésekor. Németországban a burgonya és a cukorrépa is megszenvedte a meleget.

Európa többi részét csak részben érintette a 30 fok feletti hőség, illetve az őszi vetésű gabonafélék már az érés utolsó stádiumában jártak, a kukorica jellemzően még a virágzás előtti, kevésbé érzékeny vegetatív fázisban volt. Magyarországon 1979 óta a legmelegebb júniussal szembesültek a gazdák, a hőmérséklet a sokéves átlag felett 2-4 fokkal járt. Két héten át 30 fok feletti napi maximumokat mértek. A MARS jelentése kiemeli, hogy Magyarországon a búza mennyiségét már nem befolyásolta lényegesen a hőhullám, az eső és pára viszont a gombás betegségek révén károsan hathatott a szem minőségére.

A kukorica és a napraforgó fejlődésére viszont jó hatással volt, hogy az extrém hideg májust egy meleg és csapadékos időszak követte. Éppen a virágzás előtt érte őket a hőhullám, ami nem befolyásolta károsan a fejlődésüket.

Forrás: Agrárszektor


Kövessen minket Facebookon!

Szóljon hozzá!