Tavaly rendkívüli éve volt az almának Európában, nem meglepő, ha az nem ismétlődik meg. Viszont a lengyel termést megtizedelő fagykárra senki nem számított. Mindez azért lényeges, mert Európában minden harmadik almát Lengyelország termeli meg. Az itteni 44 százalékos mínusz az egész uniós mennyiséget 20 százalékkal redukálta. Az árak meredek emelkedésnek indultak.

Igaz ugyan, hogy az idei uniós termés 20 százalékkal kevesebb a tavalyinál (10,5 millió tonna), de a hároméves átlaghoz mérten ez csak 8 százalékos mínuszt jelent, ha pedig figyelembe vesszük, hogy a tavalyi rekord mennyire feltöltötte a raktárakat, ennél is kisebb tényleges hiánnyal kalkulálhatunk. A mostani 560 ezer tonnás raktárkészlet pedig lényegesen felülmúlja a sokéves átlagot. Mégis meredek áremelkedésnek lehetünk szemtanúi. Tény ugyanis, hogy Európa a lengyel árakhoz igazodik, és az is, hogy a feldolgozók nem szeretnek félgőzzel működni, ezért mindenütt lázas vásárlásba kezdtek.

Az idén már kötelezően alkalmazandó árképlet szerint a magyar ipari almáért nem adhatnak 20 százaléknál sem többet, sem kevesebbet a felvásárlók, mint amennyit Lengyelországban fizetnek érte. A léalmát pillanatnyilag kilónként 30-35 forint körüli áron vásárolják fel nálunk. Ezek a cégek a lengyel piacon is jelen vannak, és árgus szemekkel figyelik, hogy a pár héttel később induló lengyel szüret beigazolja-e a „vészmadarak” károgását, vagy csak árfelhajtó riogatásról volt szó.

Ha a lengyelek komolyan elkezdik vásárolni az almát a magyar piacon, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a szüret folyamán emelkedni fog az alma ára. Ha ez nem történik meg, akkor az ár megreked. Főként, hogy idén Kínából több almalésűrítmény léphet az európai piacra, mint tavaly” – latolgatja a lehetőségeket Ledó Ferenc,a Fruitveb elnöke. Kollégája, Apáti Ferenc úgy látja, hogy a lengyelek máris itt vannak, ennek köszönhető, hogy két hét alatt 23 forintról 33-ra ugrott az átlagos átvételi ár. (Tavaly 11 forintról indultunk.) Azonban hozzáteszi: jelentősebb szállítások még nem történtek, hiszen a lengyel léüzemek nem indítják be a termelést addig, amíg meg nem kezdődik el az ottani a szüret.

Nagyjából két hét múlva derül ki, hogy meddig szaladhat fel az ár.

Egy vecsési székhelyű almakereskedő állítja, hogy már 40 forintos árat is hallott, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a lengyelek elkezdték a vásárlást, miközben a hazai kínálat is csak a felét éri el a tavalyinak. Mint mondja: „Komoly növény-egészségügyi problémáról nem tudok. A hiány oka egyértelműen a fagykár, ami Kelet-Magyoraszág fő fajtáját, az idaredet érintte a leginkább.” Apáti Ferenc ezt az információt egy fontos momentummal egészíti ki:

Én is hallottam 50 forintos árról, erről azonban tudni kell, hogy nem klasszikus ipari feldolgozásra viszik a lengyelek az ilyen almát, hanem például frissen préselt lének, de semmiképpen sem normál sűrítménynek. Vagyis vásárolgatnak, de még csak kisebb mennyiségeket, speciális célra.”

2019-ben a becslések szerint 450-500 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ebből 150-170 ezer tonna lesz az étkezési minőség. Nyugaton fordított ezek aránya: a termés 70 százaléka az étkezési minőség, az ipari alma csak mellékterméknek számít. Nálunk a gála fajtakörrel csak most indult el a szedés. Az étkezési almáért fajtától és minőségtől függően most 90-110 forintot fizetnek, de még nagyon renyhe az eladás, a szüret java még hátra van. Az ország külkereskedelmi egyenlege kiegyenlített ebből a termékből. A nagy termelők (Lengyelország, Olaszország, Franciaország és Németország) közül egyébként csak a lengyelek vannak exportkényszerben étkezési almából.

Az idei árak tehát jóval magasabbak, mint tavaly, léalma terén már a tavalyi triplájáról beszélünk. Sajnos a munkaerő költsége is sokat emelkedett ebben a szezonban. Ez leginkább a kishozamú és rosszul gépesített ültetvényeket sújtja. Ahol a fagykár mérsékelt maradt, és korszerű a technológia, idén szép eredménynel zárulhat a szezon – írja az Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság.