Augusztus 17-én, Békés-megyében lakossági bejelentés alapján értesült a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata ragadozómadarak pusztulásáról. A helyszínre érkező természetvédelmi őr két kifejlett parlagi sas teteme mellett megtalálta a nemrég kirepült két fiókát is, így a teljes parlagisas-család áldozatul esett.

Az egyik szülőről egyedi ornitológiai gyűrűje alapján kiderült, hogy innen 150 km-re még fiókaként gyűrűzték meg Heves megyében 2016-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai. Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthely és a közeli területek átvizsgálását már a Rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte.

hirdetés

Több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben. Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba. A tetemeket vizsgálatra a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a Rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Sok sasmérgezés történt az elmúlt 15 évben Magyarországon, ugyanakkor egy teljes sas család lemérgezésére 2006 óta nem volt példa. A természetvédelmi kár 4 millió Ft.

De miért mérgezik meg a madarakat?

A felelőtlen elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében, ugyanakkor öt komoly problémára nem gondolnak.

• A mérgezés tiltott vadászati módszer, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 245. §).
• A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel való visszaélésnek minősül és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntetendők (Btk. 188. §).
• A mérgek az állatok indokolatlan kínszenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók (Btk. 244. §).
• A mérgek nem szelektívek, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, amely akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Btk. 242. §).
• Nem utolsó sorban ezeknek a szerek kevesebb, mint egy grammja már képes egy felnőtt ember halálát okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.

A mérgezés a teljes hazai parlagisas-állományt egész évben érintheti a költőhelyeken, a táplálkozó helyeken és időszakos megtelepedési helyeken is. A veszélyeztető tényező negatív hatása minden bizonnyal jelentősebb, mint amennyire a rendelkezésre álló megkerülési adatok mutatják, hiszen a legyengült és/vagy elpusztult egyedek csak igen ritka esetben kerülnek elő. A parlagi sasok mérgezésének megelőzéséért az MME vezetésével a Pannon régió öt országában folyik az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt.

A parlagi sasokat is érintő természetvédelmi problémára a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) is felfigyelt, ezért a faj bekerült abba a nagyszabású nemzetközi adománygyűjtő kampányba, ahol 7 kiemelt fajjal mutatják be az évi 25 000 000 madarat érintő illegális madármészárlások problémáját. A kampányról bővebben itt olvashatnak.

Forrás: parlagisas.hu