Az MSZP Frakció is értékelte a közgyűlésen vitatott pontokat. Miklós Attila polgármesterjelölt elmondta, hogy az elmúlt öt évben rengeteg döntést hoztak, melyek többsége konszenzusos döntés volt. Viták is voltak, melyek gócpontjai elvi természetűek voltak.

Ezeknek a vitáknak a központjában a város pénzügyi helyzete állt, a fejlesztési elképzelések, a Vagyonkezelő Zrt.-n belüli cégek működése vagy éppen az Alföldvíz Zrt. A viták végére nem mindig került pont, a döntés meghozatala a következő közgyűlésre marad.

A csütörtöki közgyűlésen ismét vitatéma volt a háziorvosi körzetek összevonása, valamint előkerültek olyan praxisok is, melyeket mint kiderült, nem lehet továbbvinni, mert pályázaton se jelentkeznek rá. Miklósi Attila elmondta, hogy március környékén kért egy kimutatást, hogy a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzeteket Békéscsabán milyen struktúrában látja el az önkormányzat.

Felmerült a kérdés, hogy ezeknek milyen a korszerkezete, hiszen a háziorvosi szakma egy elöregedő szakma. A 26 körzetből, tizenkettőben már az öregségi korhatárt betöltött orvosok látják el a feladatukat. A márciusban megkapott tájékoztatóból is kiderül, hogy 2020-ig van megoldva Békéscsabán a teljes egészségügyi alapellátás. A megoldás az ösztönző rendszerek bevezetése lenne a városban, hogy a fiatal orvosok Békéscsabán háziorvosi körzetet válasszanak maguknak.

A Szigligeti utcai tanmedence fenntartásához szükséges egyszeri 3,8 millió forint átcsoportosítása valósult meg, annak érdekében, hogy az üzemeltetés folytatódhasson. Valamint a Kazinczy üzletsoron a térfigyelő kamerarendszer is bővítésre került.

Fülöp Csaba önkormányzati képviselő főként az elmúlt öt év történéseit foglalta össze. Ezt az önkormányzati ciklust leginkább a fejlesztések jellemezték. A TOP-os, EU-s pályázatok a városra lettek delegálva, és igazából annyi volt a dolguk, hogy minél jobb, gyorsabb és hatékonyabb pályázatokkal minél hamarabb le tudják hívni ezeket a pénzeket. A városfejlesztési Kft-nek köszönhetően a pályázati pénzek gyorsan célba is értek.

A város forgalomképes vagyona ebben az évben folyamatosan csökkent. A kiírt árveréseken az önkormányzat által tartott árat nem ajánlotta meg senki, vagy nem volt érdeklődő az ingatlanra. Erre az évre 340 millió forintot terveztek ingatlanértékesítésből, június 30-ig viszont ebből csak 2,6% teljesült. A közgyűlésig egyedi döntéssel ezt a számot 15%-ra sikerült emelni. A költségvetésben tisztán látszik, hogy az ingatlanok nem tudják hozni az elvárt számokat, ami nagy problémát jelent az elkövetkezendő évekre. Három-négy éven belül ez az ingatlanportfólió el is kophat – emelte ki.

A helyi adó folyamatosan emelkedik, ami főként az iparűzési adónak köszönhető. Bár Békéscsaba nem vetett ki új adónemet, viszont az elmúlt években az iparűzési adó, nagyjából kétszázmillió forinttal emelkedett minden évben, ami a helyi cégek gazdasági erejének köszönhető.

A tömegközlekedés kérdésében a közgyűlés nem tudott döntést hozni. A közbeszerzési eljárás ugyan ki van írva, de egyelőre várják, hogy lesz-e jelentkező rá. Eddig nagyjából 200-250 millió forintba került a tömegközlekedés, de az utolsó két évben kijelölési joggal éltek. Ha lesz jelentkező rá, ez az összeg akár 350 millió forintra is felkúszhat.

A Modern Városok Program kapcsán, a három évvel ezelőtti megígért fejlesztésekből több még csak tervezési fázisban van, vagy még abban sem. Ilyenek például a sport célú beruházások. Ezeknek a fenntarthatósága is majd közgyűlési kérdéssé fog válni.