Számtalan egészségügyi cikk szól a megelőzés fontosságáról, a szűrővizsgálatokról. Különösen igaz ez például a vastagbél daganatra, hiszen évente ötezren veszítik életüket a betegségben. Az időben felfedezett probléma kezelhető. A vastagbél daganatról dr. Lakatos László, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati Centrumának centrumvezető főorvosa tájékoztatott.

Milyen korosztályt, nemet érint leginkább?

Magyarországon ma átlagosan minden negyedik ember daganatos betegségben hal meg. A legtöbben tüdőrákban, de szorosan ezután következik a vastagbélrák. Világviszonylatban sajnos az első három között vagyunk. Évente mintegy 10-11.000 új vastagbél rákot fedezünk fel, és mintegy 5000 beteg ebben hal meg. A betegség valamivel gyakoribb férfiaknál, de mivel a nők átlagosan 6-8 évvel tovább élnek, összességében ez kiegyenlítődik. A vastagbél daganat előfordulása az életkorral nő, férfiaknál 45, nőknél 50 év felett ez felgyorsul. Előfordul azonban fiatalabb korban is, ilyenkor többnyire valamilyen hajlamosító betegség, vagy genetikai tényező áll a háttérben.

Mi vezethet a betegség kialakulásához? Kockázati tényezők?

A betegség kialakulásában öröklött és környezeti tényezők játszanak szerepet. Mintegy öt százalékban pontosan azonosították a genetikai hibát, ami felelős a betegségért, ezeket a családokat szorosan kell ellenőrizni. A betegek további mintegy huszonöt százalékában ugyancsak megfigyelhető a családi halmozódás, de ilyenkor nem ismerjük a pontos génhibát. A legtöbb esetben azonban környezeti tényezők felelősek a betegség kialakulásáért. Ezek közül kiemelhető a táplálkozás. Ez az magyarázata, hogy Magyarországon, az elmúlt 40-50 évben, több mint háromszorosára nőtt a vastagbélrák előfordulása.

A bő kalóriabevitel, túlzott (elsősorban vörös) húsfogyasztás, az étel elkészítésének módja (pl. grillezés), alkohol, sok édesség, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód fontos kockázatnövelő tényezők, míg a friss zöldségfélék (főként pl. a káposztafélék), gyümölcsök, kalcium, rostos ételek és még sok más védő hatásúak, és persze fontos lenne a rendszeres mozgás. Fontos megemlíteni, hogy a vastagbél daganatok döntő többsége (több mint 90%-a) jóindulatú polipból fejlődik ki, kisebb hányaduk idült gyulladásos bélbetegség (pl. colitis ulcerosa) talaján, vagy más, ritkább betegségből. A polipok kialakulásában nagyrészt ugyanazok a tényezők szerepelnek, mint a daganatokéban.

Milyen jelei vannak, amiből a páciensek tudhatják, baj van?

A vastagbél daganat tünetei egyrészt a székletürítéssel kapcsolatosak (székrekedés, hasmenés, ezek váltakozása, gyakori, erőltetett, sokszor eredménytelen székürítési érzés, véres széklet), másrészt általános jellegűek (fogyás, vérszegénység, hasi fájdalom), ezek függenek a betegség lokalizációjától, stádiumától. A fejlődő daganat nagyon sokáig nem okoz tünetet, ezért, a tünetek megjelenése sajnos sokszor már előrehaladott betegséget jelez.

A prevenció menthet. Milyen lehetősége van a veszprémi lakosságnak ennek kapcsán?

A primer prevenció (egészséges életmód, étrend, lehetőleg már gyermekkortól, az említett kockázati tényezők lehetőség szerinti visszaszorításával) lehet össztársadalmi szinten a leghasznosabb, persze ennek a hatása csak több évtizedes távlatban jelentkezik. A másodlagos prevenció a fent említett rákelőző állapotok (pl. polipok) felkutatását és kezelését jelenti, ezáltal megelőzhetjük a daganat kialakulását. A lakosság számára mindkét prevenciós lehetőség adott, a másodlagos prevenció a szervezett, lakossági szűrővizsgálatban való aktív részvétellel valósulhat meg.

Hogyan zajlik egy szűrővizsgálat? Mi a páciensek teendője? Hogyan lehet egyáltalán eljutni odáig?

A szűrővizsgálat általánosságban az átlagos kockázatú emberek célzott vizsgálatát jelenti, amelynek a célja valamilyen gyakori, fontos betegség minél koraibb stádiumban való felismerése és gyógyítása. A vastagbélrák szűrővizsgálat célja a vastagbél daganatok korai, lehetőleg még tünetmentes állapotban történő felismerése, még szerencsésebb esetekben már a polipok felismerése és eltávolítása, ezzel ugyanis már a daganat kialakulása is megelőzhető. A már kialakult, rosszindulatú daganat gyógyításának az esélye is sokkal jobb korai stádiumban, mint az előrehaladotté.

Fontos megemlíteni, hogy a vastagbélrák általában a legeredményesebben kezelhető daganatok közé tartozik, azokban az országokban, ahol rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat, a vastagbél rákos betegek 50-60 százaléka véglegesen meggyógyul. A vastagbélrák szűrésére több módszer is rendelkezésre áll, a legtöbb országban – ettől az évtől már hazánkban is – a széklet vér kimutatáson alapuló szűrő módszert alkalmazzák. Mivel a polipok és a daganatok többsége több-kevesebb rendszerességgel vérzik, a vérnek a székletmintából történő kimutatása lehetőséget ad arra, hogy a veszélyeztetett embereket felismerjük.

A szűrést általában, így nálunk is, az 50-70 éves lakosság körében végzik, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. A szűrés első részét a háziorvosok végzik, a lakosoknak náluk kell jelentkezniük részvételi szándékukkal. Az első lépcsőben három székletmintában vizsgálják immunkémiai módszerrel a vér jelenlétét. Amennyiben a teszt eredménye „nem negatív”, a pácienst gasztroenterológiai szakrendelésre irányítják, ahol a további célzott vizsgálatok történnek. Ennek legfontosabb módszere a vastagbél endoszkópos vizsgálata. A vizsgálattól való félelem mérséklésére érdemes megemlíteni, hogy a beavatkozás az esetek döntő többségében bódításban történik, így a beteg számára viszonylag kevés kellemetlenséggel jár. A további teendők a kolonoszkópia eredményétől függenek.

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ