Először mutatták ki, hogy a kongói óriásvarangy Afrika legnagyobb és legveszélyesebb viperájának álcázza magát, hogy ne támadják meg – számolt be róla a Phys.org.
A kongói vagy kameruni óriásvarangy (Amietophrynus superciliaris) akkora, mint három sajtburger. Mind megjelenésében, mind viselkedésében a rendkívül mérgező gaboni viperát (Bitis gabonica) utánozza – írták kutatók a Journal of Natural History friss számában. A gaboni viperának van a világon a leghosszabb méregfoga és több mérget termel, mint bármely más kígyó.
Ez is érdekelheti
Drogteszten bukott meg több férfi Békésben„Tanulmányunk tíz év terepmunkán alapul. Kutatóink olyan szerencsések voltak, hogy saját szemükkel figyelhették meg a varangy viselkedését. Meggyőződésünk, hogy a Bates-féle mimikri egy példájával állunk szemben, amikor egy ártalmatlan faj úgy tesz, mintha veszélyes, mérgező állat lenne. Nem csak egyszerűen elbújik, a környezetébe olvad” – magyarázta Eli Greenbaum, az El Pasó-i Texasi Egyetem tudósa.
A feltételezést úgy lehetne tökéletesen bebizonyítani, ha kimutatnák, hogy az álca sikeresen téveszti meg a ragadozókat. Ám a vadonban ez igen nehéz, mivel varanggyal is ritkán találkozni. „A tanulmány azonban sok bizonyítékot talált a hipotézis alátámasztására” – tette hozzá. A kutatók összehasonlították a közép-afrikai esőerdőkben élő varangy külsejét a kontinens középső, keleti és déli részein elterjedt gaboni viperáéval. Vadon befogott és fogságban élő, valamint múzeumban őrzött egyedeket is megfigyeltek.
Megállapították, hogy a varangy testének színmintázata és alakja hasonló a vipera fejének színéhez és alakjához. Legszembetűnőbbek a barna pettyek és a barna csík a kétéltű hátán. A test háromszögalakja, a világos bőrszín és a barna foltok éles elkülönülése szintén árulkodó. Valamint a varangyokhoz képest kivételesen sima bőr. A gaboni vipera harapása halálos lehet. Ezért a varangyra leső ragadozók valószínűleg óvakodnak a rá nagyon hasonlító varangytól, nehogy végzetes hibát kövessenek el.
Előfordul a természetben kizárólag a látványt utánzó mimikri, a kongói óriásvarangynál azonban a külső csak a megszemélyesítés egy része, a kétéltű a hüllő mozgását, hangját is másolja. Ha a gaboni vipera fenyegetést érez, rendszerint lehajtja a fejét és hosszú, figyelmeztető sziszegést hallat, mielőtt támadna.
A kongói varangy hasonló sziszegő hangot bocsát ki, ami olyan, mintha egy léggömbből lassan kiengednénk a levegőt – figyelte meg Chifundera Kusamba kongói herpetológus (a kétéltűek és a hüllők szakértője).
A földrajzi elterjedés is alátámasztotta a hipotézist: úgy tűnik, a kongói óriásvarangy nem fordul elő arra, ahol nem él a gaboni vipera. A kutatók 11 földrajzi területet azonosítottak, amely mindkét fajnak az élőhelye. Mindkét faj nagyjából ugyanakkor, 4-5 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. Külső hasonlóságaik, viselkedésük, élőhelyeik egybeesése miatt valószínű, hogy evolúciójuk is együtt zajlott, ami további bizonyítéka a mimikri hipotézisének – írja az MTI.