Magyarok tömegei szenvednek az apró rovarok miatt: biológiai katasztrófa volt betelepíteni őket

harlekin, katica, rovar Fotó: Pixabay

Óriási biológiai védekezési hiba volt, hogy a harlekinkaticákat betelepítették Európába, és így Magyarországon is brutális módon elterjedtek – mondta az agrárszektor.hu-nak Markó Viktor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének professzora.

Behozataluk elsődleges célja az volt, hogy elpusztítsák a káros levéltetveket és levélbolhákat, rövid időn belül azonban elkezdék felfalni a hazánkban őshonos katicabogár fajokat is, amelyek ennek hatására mára már gyakorlatilag teljesen eltűntek a szemünk elől.

Már egész hamar kiderült, hogy a harlekinkatica hatékony ragadozó, így gyorsan megoldották a laboratóriumi tömegtenyésztését, és az így előállított harlekinkaticák az 1980-as, 1990-es évektől az Egyesült Államokban és Európa több országában is kereskedelmi forgalomba kerültek – tájékoztatott Markó Viktor. 2001-től a harlekinkatica robbanásszerűen terjedt Európában, Magyarországon 2008 őszére már az egész országban jelen voltak, 2009-ben pedig már a leggyakoribb katicabogár faj volt hazánkban. Ragadozóként valóban nagyon hasznos, hiszen kitűnően szabályozza a kártevőket, ugyanakkor kisebb károkat is okozhat a mezőgazdaságban, kényelmetlenséget és egészségügyi problémákat a lakásokban. A harlekinkatica emellett veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így mára az elhibázott biológiai védekezés klasszikus és tanulságos példájává vált. Ennek ellenére nem felejthetjük el, hogy minden negatív tulajdonsága ellenére a kártevők természetes ellenségeként a harlekinkatica jelentős hasznot hajt – tette hozzá.

A harlekinkatica nagy egyedszámban előforduló, számos zsákmányállatot elfogyasztó, rendkívül falánk ragadozó – ismertette a professzor. A legfontosabb zsákmányállatai a valódi levéltetvek családjába tartoznak, de a levélbolhákat is nagy számban fogyasztja. Összességében a harlekinkaticának rendkívül fontos szerepe van a levéltetű-populációk korlátozásában.

Habár a betelepítésük elsődleges célja az volt, hogy hasznot hajtsanak, a harlekinkaticák hamar átkapcsoltak olyan levéltetű- és levélbolhafajokra, amelyek nem kártevők, és ezeket is elpusztították. Emellett a harlekinlárvák felfalják a Magyarországon őshonos katicák tojásait, lárváit, illetve bábjait. Ennek következménye, hogy mára a kétpettyes és tízpettyes katicabogarak, amelyek régen nagyon gyakoriak voltak hazánkban, gyakorlatilag eltűntek a szemünk elől – emelte ki. A harlekinkaticák tehát mostanra úgy elszaporodtak, hogy már természetvédelmi problémát okoznak – hangsúlyozta Markó Viktor. A magyarországi megfigyelések alapján elsősorban a fák, cserjék lombkoronájában előforduló, levéltetű-fogyasztó katicák, így többek között a rózsás katica, a kétpettyes katicabogár és a tízpettyes katicabogár egyedszáma csökkent drasztikusan. A harlekinkatica okozta természetvédelmi károk ellen a mai ismeretek szerint nem lehet védekezni.

A harlekinkatica hazai elterjedésének másik negatív hatása a háztartásokba berepülő egyedek zavaró hatása – emelte ki Markó Viktor. A lakosság legtöbbször októberben az első lehűlések, majd az ezt követő visszamelegedés után találkozhat a katicával, ilyenkor ugyanis elkezdenek gyülekezni a telelésre. Nagyon száraz, meleg években, valamivel kevesebben vannak. Előnyben részesítik a száraz, napos telelőhelyeket, illetve a félig nyitott szélfogó helyiségek és teraszok is kiváló telelőhelyet biztosítanak számukra. A nyitva hagyott nyílászárókon keresztül, rövid időn belül akár több ezer katicabogár is bevonulhat a lakóépületekbe telelni. A berepülő egyedek az arra érzékeny embereken allergiás reakciókat válthatnak ki, de inkább csak kellemetlenséget okoznak. Legegyszerűbb módja az imágók kizárásának, ha szúnyoghálót szerelünk az ablakokra, illetve ha a koradélutáni órákban zárva tartjuk az ablakokat és az ajtókat – közölte a professzor.

Forrás: Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság.


Kövessen minket Facebookon!