Meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdaság digitális fejlesztése nélkül elképzelhetetlen az agrárium jövője – hangsúlyozta Farkas Sándor Szarvason. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: az ágazatban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez mintegy 3 ezer agrárinformatikusra lesz szükség. Ezért elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásban elinduljanak ezek a képzések.
A vidék digitalizálása – kihívás és/vagy lehetőség elnevezéssel, immár harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi vidékfejlesztési tudományos konferenciát Szarvason. A magyar agrárium sikerét a tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – mondta Farkas Sándor.
Az államtitkár kiemelte: Európában elsőként Magyarországon alkottuk meg az agrárgazdaság digitális fejlesztését szolgáló Magyarország Digitális Agrár Stratégiája elnevezésű dokumentumot. A stratégia a rendelkezésre álló környezeti erőforrások felhasználása mellett, az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelés, az élelmiszergazdaság jövedelmezőségének növeléséhez – tette hozzá.
A kutatás-fejlesztés területét megerősítve, terveink szerint létrehozzuk a Digitális Agrár Innovációs Központot, illetve a Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs központot – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor. A közigazgatás területén kiemelt feladatunknak tekintjük a szakmai adatbázisok integrációját. Valamint a gazdálkodók tevékenységét segítő döntéstámogató alkalmazások kialakítását és a szemléletformálást is – sorolta.
Farkas Sándor kifejtette: az agrárium modernizációja nem valósulhat meg az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a szakmai felnőttoktatás átalakítása nélkül. Az államtitkár szólt az Okos Gazda Program indításáról és a Digitális Agrárakadémia felállításáról is. Az utóbbi révén a mezőgazdasági termelők megismerkedhetnek a korszerű digitális technológiákkal, és elsajátíthatják az alkalmazásukhoz szükséges alapismereteket, így saját üzemük fejlesztési koncepcióját is össze tudják állítani.
Dr. Rákóczi Attila hangsúlyozta: a Békés Megyei Kormányhivatalban hisszük, hogy országunk és megyénk felemelkedésének záloga az agrárium, a vidékfejlesztés. Megyénk páratlan természeti adottságokkal bír. Mégis a legfőbb potenciálunk, legjelentősebb termelőeszközünk a mindig optimista, a területeit megművelő, a táj képét formáló, megújulni képes gazdaember – egészítette ki. Ezt felismerve a kormányhivatal szélesítette társadalmi szerepvállalását. Dr. Takács Árpád kormánymegbízott kezdeményezésére a megyében működő szakmai kamarák, érdekképviseleti szervek nagy részével, a felsőoktatási intézményekkel együttműködési megállapodást kötöttünk – mondta dr. Rákóczi Attila.
Azért is egyedülálló ez a konferencia, mert megszervezése évről-évre egy újabb szerződés, egy újabb kinyilatkoztatás a szervezők és résztvevők részéről, hogy közös és egy az akarat, amely a vidék érdekében felülír minden mást – nyomatékosította a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A konferencián szentesítette az együttműködést az Észak-lengyelországi Technológiai Tudományegyetem (UTP Bydgoszcz), illetve a Szent István Egyetem. A partnerségi szerződést dr. Adam Gadomski, a pomerániai felsőoktatási intézmény rektor-helyettese, illetve dr. Futó Zoltán, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar dékánja látta el kézjegyével. A rendezvény a hivatalos megnyitót követően, délután a szekcióülésekkel folytatódott – tájékoztatott a bekesijarasok.hu.
