Átlagos, több mint 400 ezer tonna szőlő teremhet idén Magyarországon, így várhatóan 3 millió hektoliter körüli bor készül – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén.
hirdetés
Tarpataki Tamás jelezte, hogy az idei szőlőtermés leginkább a 2017-eshez lesz hasonló, de elmarad a tavalyi 520 ezer tonnától. Emlékeztetett rá, hogy nyár közepéig Magyarországon és az Európai Unió bortermelő országaiban is a tavalyihoz hasonló szőlőtermést vártak, amelyet azonban a szélsőséges időjárás jelentősen csökkentett. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzátette, hogy eddig 37 ezer hektárról érkezett termelési jelentés, 20-21 ezer hektárra még várnak november 30-ig. Az eddig elért termésmennyiség 310 ezer tonna, így elérhető a 420-430 ezer tonnás szőlőtermés idén.
hirdetés
A helyettes államtitkár ismertette, hogy az Európai Unióban (EU) is tavaly volt rekordtermés, amikor 184 millió hektoliter bor és 6 millió hektoliter must készült, ez az ötéves átlagnál 14-15 százalékkal magasabb. Idén Európában a bortermés valamivel több mint 161 millió hektoliter lehet. Az unióban egyedül Portugáliában várnak nagyobb bortermést az idén a tavalyi évhez képest, Olaszországban 47,5 millió hektoliter, Franciaországban 43 millió hektoliter, Spanyolországban 38 millió hektoliter borra számítanak.
hirdetés
Kiemelte, hogy az idén két borpiaci intézkedésre is szükség volt a hazai készletfelhalmozás miatt: a zöldszüreti intézkedésre uniós forrásból, és krízislepárlás támogatására nemzeti forrásból. A zöldszüretet mintegy 3500 hektáron, több mint 1900 termelő végezte el. A támogatás 2,52 milliárd forint, annak kifizetését a Magyar Államkincstár (MÁK) november végéig teljesíti. A krízislepárlás kerete nagyjából 600 millió forint. A krízislepárlásban a zöldszüreti intézkedéshez hasonlóan önkéntes a részvétel – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a magyar borimport mennyisége 2011-re érte el a maximumát 790 ezer hektoliterrel, azonban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ennek mennyisége jelentősen visszaesett: tavaly az importbor mennyisége nem érte el a százezer hektolitert. Idén az első nyolc hónapban az import 82 ezer hektolitert tett ki, az export mennyisége pedig 629,5 ezer hektoliter volt. Az export értékét lehetne még fejleszteni, az ország legnagyobb exportpartnere jelenleg Szlovákia, ezt követi Németország és Csehország, majd az Egyesült Királyság. Átlagban literenként kevesebb mint egy euróért exportálják a magyar bort, amely idén egy euró fölé emelkedhet – jegyezte meg.
Kanyó Lóránt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese ismertette, hogy idén januártól a gyümölcspárlatokat és gyógynövényes italokat a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá vonták. Tavaly, az év végén – a neta alkalmazása előtt – komoly készletezés volt a szabad forgalomba bocsátott pálinkáknál, gyümölcspárlatoknál: decemberben a szokásos havi mennyiség háromszorosa, novemberben kétszerese, és ennek hatására idén év elején – a neta alkalmazása után – a szokásos mennyiségeknek csak fele került a szabad forgalomba, ez pedig a neta-bevételekben is látszik.
Mihály László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy számítása szerint 790 millió forint neta folyhatott be a költségvetésbe az első kilenc hónapban a pálinkából, a költségvetési kiesés azonban ennél jóval nagyobb volt véleménye szerint az elmaradt szeszadó és áfa miatt. Az ágazat stabilitása érdekében szeretnék elérni, hogy a pálinkafőzdések a neta bevezetése miatt valamilyen kompenzációban részesüljenek – jegyezte meg.
MTI
