Az Oktatási Hivatalt jelölte ki az iskolaérettségi felmentések elbírálására, és a kormányhivatalokat a hároméves korban esedékes óvodába járás ellenőrzésére a kormány – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel.

Jelezték: az erről szóló kormányrendelet már olvasható a Magyar Közlönyben is. A legfőbb cél mindkét eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és teljesen indokolatlan felmentéseket – indokolta a tárca a változtatást. Kifejtették: azok a szülők, akiknek gyermeke tanköteles korú, de szeretnének egy év halasztást kérni a beiskolázás alól, januárban adhatják be kérelmüket az Oktatási Hivatal internetes felületén. Az elbírálást pedagógiai szakértők végzik a szülő és a gyermekkel foglalkozó szakemberek (például gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) véleményét is szem előtt tartva. Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is – közölték.

hirdetés

Kitértek arra: a hároméves óvodáskorú gyermekek 13 százalékát nem íratják be az óvodába, és nem is kérik a felmentésüket, ezzel  indokolatlan esetben a gyermek fejlődését, közösségi beilleszkedését és későbbi iskolai sikereit veszélyeztetik. 2020. januárjától az OH országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévet betöltött  gyermekek óvodakezdését, és indokolt esetben természetesen engedélyezi a felmentést.

Az iskoláztatásról jelezték: a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett. A felmentést érintő változások a 6. életévét betöltött, azaz tankötelessé vált gyermekek azon részét érintheti, akiknél a szülők további egy évvel szeretnék meghosszabbítani az óvodáztatást, amire a törvény lehetőséget nyújt. A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a  szülőknek ezután az Oktatási Hivatal online felületén kell majd kezdeményezni a felmentést. A kérelmeket 2020 január 15-ig lehet majd beadni.

Az OH a kérelem elbírálásakor figyelembe veszi a kérelmező szülő indoklását, és a szülő által fontosnak tartott és benyújtott dokumentumokat, így például az óvodából kikérhető fejlődési naplót, a szakorvosi igazolásokat, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a fejlesztőpedagógus, a gyermekorvos írásos véleményét is. A gyermekkel közvetlenül kapcsolatban álló szülő és óvodapedagógusok véleménye tehát a kérelem elbírálásakor is nagyon is fontos, nem igaz az, hogy az ő véleményüket figyelmen kívül hagyva születne döntés.

Az eljárás elviekben 60 napos. Ha a szülő nem ért egyet az OH döntésével, akkor természetesen lehetősége lesz jogorvoslatra – közölték. Hozzátették: az OH, amennyiben a szülő által benyújtott kérelmen és dokumentumokon felül szükségesnek látja, akkor hivatalból további szakértőt, a pedagógiai szakszolgálat szakértőit (pszichológus, gyógypedagógus, konduktor) is bevon a vizsgálatba.

MTI