Meggyújtották az első gyertyát a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napján, vasárnap a budapesti Nyugati téren felállított kilencágú gyertyatartón.

hirdetés

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy hanuka ünnepén nem elég emlékezni, cselekedni is kell. Meg kell gyújtani a gyertyát. Harminc éve nem lehet kérdés, hogy a magyar zsidóságnak is megadatik a szabadság, hogy megülje ünnepeit és megélje identitását. „A kérdés most csak az, hogy mi élünk-e a szabadság adta lehetőséggel. Meggyújtjuk-e a hanukai lángokat, (.) és megéljük-e az identitásunkat” – fogalmazott Köves Slomó. Kiemelte: „hanukakor a csodára emlékezünk. Arra, hogy ha elég erősek vagyunk az identitásunkban, ha elég biztosak vagyunk a hitünkben, akkor a túlerővel szemben is képesek vagyunk győzni”. Az ünnep „fontos üzenete, hogy az értékeinket és az identitásunkat csak akkor tudjuk megőrizni és megünnepelni, ha „cselekvéssel meg is éljük azokat” – hangoztatta a vezető rabbi.

hirdetés

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta: „Budapest egy sokszínű város. És mi büszkék vagyunk erre a sokszínűségre, mert látjuk a sokszínűségben rejlő erőt”. A hanuka lángjai hirdessék, hogy Budapest elfogadó, szolidáris város. A tudás és a szabadság városa – tette hozzá. Azt is mondta: ez az este nemcsak az első hanukai gyertya gyújtásának ideje. Hanem egyben a téli napforduló, az év legsötétebb napja is. „Mostantól kezdve, ahogy estéről estére lobbannak fel a hanukia lángjai, úgy rövidülnek az éjszakák, és úgy győzi le a fényesség a sötétséget”. Az, hogy ez a hanukia nincs négy fal közé bezárva, hanem a „szabadban áll”. Fontos jelképe az ünnepnek és a szabadságnak. „Égjen ma ez a láng a vallás szabadságáért, és égjen a kultúra az oktatás és a tudomány szabadságáért is – tette hozzá Tüttő Kata.

A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet. Megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú. Nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó „szolgagyertyának” – írja az MTI.