A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége fennállása alatt ismét haltelepítési rekord dőlt meg december végéig. A szövetség bevételeinek jelentős részét erre fordította.
A tapasztalatok alapján a Körös-vidéken horgászók nagyobb százalékának pozitív a tapasztalata a halfogások terén. Ez előrelépés és siker is egyben. A szakemberek igyekezet ellenére azonban az elégedetlenek táborából is érkeznek impulzusok. Ezek közül a konstruktív és előremutató észrevételeket, panaszokat, javaslatokat lehetőség szerint figyelembe veszik.
2019 évben a haltelepítésekre fordított költség a Szövetség területi jegybevételeinek 60 százalékát tette ki. Ez a szám általánosságban a kisebb vízkezelő egyesületeknél esetenként magasabb is lehet, a nagyobb vízkezelőknél a tapasztalatok alapján 30-40 százalék. Bár az év végi területi jegyforgalmon a horgászatnak kedvező időjárás karácsony és szilveszter között, a pihenőidőszakban még tovább javíthat, összességében a halkihelyezések növekedésének „táptalaját” a töretlen jobbító szándék mellett többek között a 6,8 százalékos területi jegybevétel növekedés tette igazából lehetővé.
Jelentős volt a pontytelepítés
Ahogy az a hazai tógazdasági haltermelés fajszerkezetére is jellemző, a telepítési költségek 73 százalékát a ponty különböző korosztályainak kijuttatására fordították. Aránya az utóbbi évben a ragadozó és ritkább őshonos fajok javára 7 százalékot csökkent. Számszerűen a 2019. évi pontytelepítés összesen 241.840 kg. Ebből háromnyaras horogérett, avagy azonnal visszafogható volt 81 százalék, azaz 195.795 kg.
Azokon a horgászvizeken, ahol a víz adottságai alkalmasak az okszerű halgazdálkodásra, további egy- és kétnyaras korosztályú pontyokat is kihelyeztek. Előbbiből 4.379 kg, utóbbiból 33.452 kg került a vizekbe. Ezek a kisebb halak életkoruknál fogva sokkal aktívabban keresik a táplálékot, ezért legtöbbször zavarják a horgászokat – hangzatosan emlegetve a telepítést beütemezők és végrehajtók feljebbvalóit. Pozitívumuk, hogy hasznosítják a víztestek természetes táplálékbázisát, aktív fajra jellemző bioturbációjükkal átmozgatják a vizek aljzatán a lágy iszapréteg felső régióját és nem utolsó sorban amelyik egyed többször megtapasztalja a horog által ütött sebet és az utána következő vízbe visszahelyezésig tartó sokszor igen kényes tortúrát, az valószínűleg óvatosságra intheti és az ilyen növendék pontyok egy bizonyos százaléka jó eséllyel fogja erősíteni a 6 kg feletti horgászélményeket gazdagító szép halak táborát, valamint a tényezők ideális „együtt állásakor” le is ívhatnak.
Hektárarányos haltelepítések pontyból:
- Folyószakaszok: 45,41 kg/hektár
- Holtágak: 259 kg/hektár
- Tavak: 397 kg/hektár
- Csatornák: 73 kg/hektár
Fenti adatokhoz viszonyítási alapként hozzáteszik, hogy a tógazdasági halnevelésre használt halastavak átlagos népesítési aránya kétnyaras pontyból 400-600 kg/hektár körül alakul. Háromnyaras pontytelepítéseik két-, háromhetente történtek. A KHESZ által kezelt halgazdaságok nagyban hozzájárultak a kiemelkedő telepítési mennyiségekhez. Az összes ponty telepítés 43 százaléka, 103.770 kg került ki az Ecsegfalvai és Csökmői Halgazdaságokból. A ponty telepítési adataiból nem maradhatnak ki a szabályaik szerint kizárólag horgászélményt adó példányok sem. Ezért 8.215 kg tógazdaságban nevelt extra méretű ponty is új élettérre talált a vizeikben.
Ragadozó halfajok is kerültek a vizekbe
A ragadozó halfajok 2019 évi fajlistáján a süllő, csuka, harcsa, sügér és menyhal szerepelt. Tervezték a balin telepítését is, de a realizáció a beszerzési problémák miatt meghiúsult. Ugyanígy jártak az évről-évre már bejáratott, stabil forrásból beszerzett előnevelt csukával is. Helyi és dunántúli szakavatott kollégáik számára az idei változatos kora tavaszi időjárásra nem adott esélyt az erre az időszakra eső ívási idényű csukák a szaporításra. Természetesen az itt szereplő fajokból a jobb megmaradás érdekében törekedtek az előnevelt (3-5 cm-es) korosztályok mellett már idősebb egyedeket is telepíteni. Ez egészen jól sikerült. A táplálékpiramis tetején elhelyezkedő süllőből egy-, két- és háromnyaras egyedekből 5.561 kg, előneveltből 205.000 darab került ki. Csukából 3.432 kg, melyből kiemelendő a 2.189 kg extra méretű.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az „Állománypótlási és Fejlesztési Célelőirányzat (ÁPFE)” keretében a standard és preferált őshonos halfajok telepítése, visszatelepítése jogcím támogatását hirdette meg, melyben pályázatot adtak be 10.000 kg vegyes korosztályú dévérkeszeg telepítésére. A pályázat elbírálásánál a MOHOSZ tagszervezetenként adható 2.500.000 Ft-os „maximum” összeget megítélték a KHESZ részére. Ám időközben az előre megrendelt dévérkeszeg állomány, a termelési problémák, így a beszerzési lehetőségek beszűkülése miatt meghiúsult. Pályázatukat 2.500 kg növendék süllő telepítésére módosították. A süllő telepítése november 15-én történt meg, a pályázat elszámolását december 17-én adták be.
A ragadozó telepítések részét képezte még a nagy hozzáértéssel és odafigyeléssel szaporítható és tovább nevelhető sügér és menyhal. Ugyanazon termelőtől egy- és kétnyaras korosztályú sügérből 1.900 darab, előnevelt korosztályból 32.000 darab került a holtágakba és csatornákba. A téli horgászat szerelmeseinek kedvező „téliharcsából” 5.000 darab volt beszerezhető. A termelő elmondása szerint a hazai fajok között mesterséges körülmények között ennél bonyolultabban szaporítható hal nem nagyon van. Ennek része a hosszú 60 napos inkubációs idő is.
További őshonos halfajok palettáját erősítették a keszegfélék, melyek 49.290 kg-al szerepelnek. Külön büszkék a szakemberek az ennek részét képező 2.100 kg bodorkára. Az évek óta már bejáratott forrásból került kihelyezésre 1.338 kg 15-30 dekagrammos compó, 650 kg növendék, továbbá 15.000 darab ivadék kecsege, 15.300 darab jász. Utóbbi két fajból egyre több szép fogásról kapnak visszajelzést. A fiatal jász egyedekre való odafigyelés kiemelendő, mivel több esetben kerülnek csalihalas vödörbe, ötvözve a bodorkával, vagy a vörösszárnyú keszeggel.
A ragadozók és a körülményesebben szaporítható és nevelhető, ezáltal ritkábban és korlátozott mennyiségben beszerezhető őshonos fajok telepítése a ponttyal egy lapon említve a magasabb bekerülési költség mellett időigényes és minden esetben nagyobb figyelmet igényel.
Összegzés, 2020-as tervek
Összegezve 2019 évben összesen 106 nap, 127 alkalommal, tehát esetenként egy nap több alkalommal is telepítettek, kisebb-nagyobb tolódásokkal, átlagot számolva 3 naponta. 2020-ban lehetőségeik szerint minden idén telepített halfajból további növekedést terveznek. Az első telepítés 2020 február végén, március elején indul 500-800 kg, már most decemberben előjegyzett, jelenleg letárolt extra méretű dévérkeszeggel, majd időjárástól függően ismét a horogérett ponty következhet, akár már március elején.
Elképzeléseik között szerepel a dévér- és márna szinttáj átmenetét képező víztípusaikba a márna és domolykó beszerzése, ami remélik előbb, vagy utóbb – bízva és köszönhetően a kiváló magyar halas szakembereiknek – meg tud valósulni.
