Megtárgyalták az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadták a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta.
Meghatározó jelentőségű döntések születtek energia- és klímapolitikai kérdésekben, e két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni. A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.
Ennek tükrében megvitatták és elfogadták az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát, és a Nemzeti Energia és Klímatervet. E szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, a Kárpát-medencei helyzet és a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott.
A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját. Ez várhatóan 2020 végéig kerülhet a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a szintén megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon.
Az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményeznek. Kérni fogják az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számolnak be pénteken.
Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem. Mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk. A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország így tesz. Határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak. Vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az ÜHG kibocsátásainkat. Ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal) – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.