Az öntözési rendszer kiépítéséhez több intézmény közreműködésére van szükség

öntözési Illusztráció: Pixabay

Több szervezet, hatóság hatáskörébe tartozik az öntözési rendszer kiépítése, a vízkivétel engedélyezése, terveztetése stb. Ezúttal a folyamatban érintett illetékeseket összegezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A mezőgazdálkodási vízgazdálkodás kormányzati felelőssége igen szerteágazó. Az Agrárminisztériumhoz tartozik a mezőgazdasági-vízkereslet része, valamint a szakhatóságok (talaj-, környezet- és természetvédelem) szakmai felügyelete. Azonban a szakhatósági feladatok végrehajtásáért már a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő kormányhivatalok felelnek. Ezentúl a vízgazdálkodási feladatokért, a vízkínálat-fejlesztésért, valamint a vízjogi engedélyezésért már a Belügyminisztérium felel.

Mely intézmények közreműködése kell ahhoz, hogy valaki öntözhessen?
  1. Öntözni elsősorban felszíni vízből lehet. Ennek hiányában lehet felszín alatti vízből. (Hiánynak minősül, ha a felszíni víz aránytalan nagy költséggel biztosítható.) Felszín alatti vízből történő vízkivételt lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Felszíni víz és talajvíz hiányában rétegvízből történő öntözésre szolgáló kútra csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély. Mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: maximálisan 50 m talpmélységű, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.
  2. Az öntözés engedélyhez kötött tevékenység. Alapvetően lépcsős folyamat, az öntözés megépítéséhez vízjogi létesítési engedélyt, a használatbavételéhez pedig vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Ezen engedélyekhez terveket kell készíteni.
  3. Az engedélyek elkészítéséhez tervező szükséges. Az öntözési terveket csak a Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő, vízitervezői jogosultsággal rendelkező mérnök készíthet el. Mielőtt bárki öntözésbe fog, érdemes egy helyi ismeretekkel rendelkező vízitervezővel konzultálni a lehetőségekről.
  4. Van-e öntözésre alkalmas vízkészlet? Ezt a területileg illetékes vízügyi igazgatóság tudja megmondani a vagyonkezelői nyilatkozat, azaz a vízügyi objektum azonosítási nyilatkozat alapján. A vízügyi vagyonkezelést a Belügyminisztérium háttérintézményeként az Országos Vízügyi Főigazgatóság alatt működő területi vízügyi igazgatóságok végzik. Országosan 12 területileg illetékes vízügyi igazgatóság működik.
  5. Az engedélyezés folyamata elsősorban a vízügyi hatósághoz tartozik. Amennyiben megvan az öntözésre alkalmas vízkészletről szóló vagyonkezelői nyilatkozat, és megvan az engedélyezéshez szükséges tervdokumentációk, akkor vízjogi engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatósági feladatokat a Belügyminisztérium háttérintézményeként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alatt működő területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok végzik. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok területe megegyezik a vízvagyon-kezelést végző vízügyi igazgatóságokéval.
  6. Engedélyezés folyamata és a szakhatóságok: A vízügyi hatóságokhoz benyújtott tervdokumentációval – vagy a kérelmező vagy a hatóság – meg kell keresni a területileg illetékes szakhatóságokat, kiemelten a talajvédelmit, a természet- és környezetvédelmit. Az Agrárminisztériumhoz tartozik a szakhatóságok szakmai felügyelete, azonban a szakhatósági feladatok végrehajtásáért már a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő kormányhivatalok felelnek.
  7. A termelőket támogató intézmény az NFK. Az Agrármisztérium háttérintézményeként 2019 nyarán jött létre a Nemzeti Földügyi Központ, amelynek öntözésfejlesztési főosztálya a termelőket jogilag és szakmailag támogatni hivatott öntözési igazgatási szerv. Feladata elsősorban: kérelemre az öntözési közösségek elismerése, az általuk határolt öntözési körzetekre a szakhatósági tervek beszereztetésre, az önkormányzati csatornák üzemeltetése, ha az öntözési igényt elégít ki, hivatalból pedig országos öntözésfejlesztési tervek elkészítése.
  8. Uniós pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak. A Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztését támogató felhívása minimum 40 maximum 70 százalékos támogatási intenzitást nyújt az öntözni kívánt termelőnek.
  9. A közreműködő szerv a NAK. Az agárkamara egy kommunikációs platform, egy összekötő kapocs a tagság és a jogalkotás között. Továbbra is kiemelt feladunk a termelő igények gyűjtése, megfogalmazása és a jogalkotás felé történő közvetítése, elsősorban a szabályozási környezet egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara