Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja.

Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká.

hirdetés

Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület – American Association for the Advancement of Science, AAAS –, a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.

„Az 1960-as évek végétől vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete, és nemrég merült fel egy másik teória a békés anyaghalmozódásról. Az első most megsemmisült, csak a második maradhatott állva. Ritkán fordul ez elő a bolygókutatásban, de most rendeztük a kérdést” – mondta el a BBC-nek Alan Stern, a tanulmány vezető kutatója.

A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének egy Arrokoth nevű égitestjéről származnak. Az objektum a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

Az Arrokothról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor egy évvel ezelőtt elrepült mellette. A felvételek és az adatok először kínáltak lehetőséget a tudósoknak, hogy megállapítsák, durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat.

Stern és kutatócsoportja nem talált összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.

„Egyértelmű bizonyítékot kaptunk egyetlen csapással: az Arrokoth melletti elrepülés eldöntötte, melyik teória a helytálló” – magyarázta. A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a legtávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak.

A békés kialakulás elméletét 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel. Mint a BBC-nek elmondta, eleinte azt hitte, hibás volt a kódolás, vagy a számítást rontotta el.

Az Arrokothot hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább.

Eleinte nem hivatalosan Ultima Thule néven emlegették, végleges nevét annak az amerikai indián törzsnek egy szavából alkották, amelynek a területén a felfedezés eszköze található. Az Arrokoth a póhatan-algonkin indiánok nyelvén égboltot jelent. Az Arrokoth a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült. (MTI)

Ez is érdekelheti: