Százhuszonkét újonc tűzoltó tett tiszthelyettesi esküt, tizenhét hallgató pedig tisztjelölti esküt február tizennegyedikén a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban.

A rendezvény első momentumaként az újonc tűzoltók és a tizenhét leendő tiszt tett fogadalmat a katasztrófavédelem országos és megyei vezetői, az oktatási intézmény állománya, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének, a társszervek oktatási intézményeinek vezetői előtt. Az eskü szövegét Balogh Patrik tűzoltó őrmester olvasta elő.

Ezt követően dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott köszöntőt. A tábornok emlékeztetett arra, 2020 jubileumi esztendő a tűzoltóság számára. Százötven éve, 1870 februárja óta létezik Magyarországon hivatásos tűzoltóság. A főigazgató úgy fogalmazott, a most végzettek az egykori tűzoltók nyomdokaiba lépnek. Ezzel számos dolgot örökölnek. Góra Zoltán kijelentette: alapvetés, hogy aki tűzoltónak áll, az nem szakmát, hanem hivatást választ. A kettő között pedig óriási a különbség. A tábornok ezután gróf Széchenyi Ödönt idézte: „A legszentebb feladatunk a bajba jutott emberek mentése”. Ezt a feladatot, tette hozzá, a mai tűzoltók a kor igényeit kielégítő eszközökkel teljesítik. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató emlékeztetett arra is, e hivatás képviselőit társadalmi tisztelet övezi, ezt az elismerést pedig meg kell tartani!

Beszéde végén Góra Zoltán köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a hallgatók sikerrel fejezhessék be az iskolát – nemcsak a tanároknak, felkészítőknek, a befogadó intézményeknek, hanem a családoknak is, akik biztos hátteret nyújtottak a tanuláshoz. Végezetül sikeres munkát kívánt a hallgatóknak, és reményét fejezte ki, hogy mindannyian örömüket lelik majd munkájukban és megtalálják a számításukat.

A hallgatók nevében Szabó Zoltán tűzoltó őrmester mondott válaszbeszédet. Visszatekintett arra az öt hónappal korábbi napra, amikor valamelyik rendészeti szakgimnáziumban először öltötték magukra a gyakorlót. Elmondta: saját tükörképük akkor kicsit idegennek tűnt, de azóta nemcsak a látvány vált megszokottá, egységessé, hanem a hallgatók is egységgé formálódtak, barátságokat kötöttek. Az őrmester felidézte az alapképzés és a tűzoltói szakmai ismeretek elsajátításával töltött idő emlékeit is, és úgy fogalmazott, talán a gyakorlatokat élvezték a legjobban. Azok mutatták meg leginkább, milyen körülmények között fognak majd tűzoltóként dolgozni. „Öt hónappal ezelőtti célunkat a mai nappal elértük: százhuszonketten állunk itt, ezen ünnepélyes alkalomkor. A sikeres szakmai vizsgákat követően letettük tiszthelyettesi eskünket, ami keretbe foglalja azokat az erkölcsi és szakmai normákat, melyek alapján egy hivatásos állományba tartozó tűzoltónak élnie kell a mindennapi életét és teljesítenie kell szolgálati feladatait.” – fogalmazott Szabó Zoltán.

A válaszbeszéd után az országos katasztrófavédelmi főigazgató a tűzoltó II. szakképzésben nyújtott tanulmányi eredménye és közösségi munkája elismeréseként főigazgatói jutalomban részesítette az első szakaszból Panyik Norbert tűzoltó őrmestert. A másodikból Ferenczi István tűzoltó őrmestert, a harmadik szakaszból Kónya Imre tűzoltó őrmestert. Valamint a negyedik szakaszból Csillik Balázs tűzoltó őrmestert.

Most százhuszonkét tűzoltó hagyta el az oktatási központot, és máris száznegyvenen állnak készenlétben, hogy iskolapadba ülhessenek. Százötven évvel ezelőtt, gróf Széchenyi Ödön korában még csak néhány hivatásos állt szolgálatba, most sokkal több nagyszerű embert kapott a tűzoltószakma – számolt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.