Ismét megrendezték Békéscsabán az Országos Textiles Konferenciát, ezúttal már Kárpát-medencei népi Textilfesztivál címen, utalva az esemény nemzetközi jellegére. Sajnos a járvány már erre az eseményre is rányomta a bélyegét. A részletekről Pál Miklósnét, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökét kérdeztük.

1991 körül kereste meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a Békés Megyei Népművészeti Egyesületet, hogy elvállalnák-e a textiles konferencia szervezését. Akkor egy zászlótervpályázatot hirdettek meg. Ezzel, valamint az eddig nem látott egyházi textilek bemutatásával kezdődött az országos textiles konferencia, idén már Kárpát-medencei népi Textilfesztivál. 2020-ban a 17. alkalommal szervezték meg. Eleinte csak Magyarországról érkeztek pályázatok, majd folyamatosan bővült a külföldiek köre is. Erre utal a program megváltozott címe is.

A konferencia mellé azóta is társul minden alkalommal egy országos pályázat. Ezúttal a pályázat címe a Népi textíliák a mai életünkben volt. Minden témával 1-1,5 évig foglalkoznak a készítők, kétévente szervezik meg a konferenciát. A kiadott téma alapján megindul a kutatás, majd az alkotói munka. Ezúttal is különböző tájegységeket vizsgáltak meg a népművészet képviselői. Arra voltak kíváncsiak a szervezők, hogy az adott európai ország népi textiles hagyományai hogyan, milyen formában maradtak fent a mai modern felfogásban. Még korábban elindult egy olyan mozgalom, ami igyekszik a régi népi viseleti darabokat a mai ruhákon keresztül újragondolni. Ennek az eredménye érkezett Békéscsabára is. Kezdők általában kevésbé mernek pályázni, úgy tartják, ez a nagymesterek megmérettetése.  A kiállítás anyaga a Békés Megyei Könyvtárban kapott helyet, remélhetőleg a koronavírus járvány mielőbbi elmúltával ismét megtekinthető lesz.

A konferencia is ezzel a témával foglalkozott. Több országból érkeztek előadók, bár néhányan sajnos a járvány miatt csak a prezentációjukat tudták elküldeni. Az előadások során a pályázat zsűritagjai is megoszthatták, mi alapján válogatták ki a nyertes műveket. Milyen szempontok alapján értékeltek, miért utasítottak el bizonyos alkotásokat. A külföldi népi kultúrák közül szó esett többek között a norvégról, az észtről, a finnről, a szlovákról, és az osztrákról. A továbbélés szempontjából a viseleti darabok dominálnak.

A Pál Miklósnéval készült teljes interjút itt meghallgathatják: