Összefügghet a levegő magas nitrogén-dioxid-szintje az új koronavírus okozta magas elhalálozással – derítették ki a halle-wittenbegi Luther Márton Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya először támasztja alá konkrét adatokkal ezt a feltételezett kapcsolatot.
A Science of the Total Environment című tanulmányukban a német kutatók műholdas légszennyezettségi és légáramlási adatokat vetettek össze a Covid-19-betegség elhalálozási adataival, és kimutatták, hogy azokban a térségekben, ahol állandóan magas a légszennyezés szintje, jelentősen magasabb az új koronavírus okozta elhalálozás, mint más térségekben. A légszennyező nitrogén-dioxid károsítja az ember légzőszerveit. Régóta köztudott hogy sokféle légzőszervi és szív-érrendszeri betegséget okoz. „Mivel az új koronavírus a légzőszervet támadja meg, ésszerű feltételezni, hogy összefüggés lehet a légszennyezés és a betegség okozta halálozási arány között” – magyarázta Yarob Ogen, az egyetem Geotudományi és Földrajzi Intézetének munkatársa.
A kutatók három adathalmazt használtak: az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel 5P műholdja által mért regionális nitrogén-dioxid-szennyezés szintjét, a műhold folyamatosan figyeli ugyanis a légszennyezést a Földön. Ezen adat alapján azonosították azokat a térségeket, ahol magas és tartós a nitrogén-dioxid-szennyezés. „Még a koronavírus-járvány európai kitörése előtti, januári és a februári értékeket néztem meg” – mondta Ogen, aki ezeket az adatokat összevetette az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal légáramlási adataival. Ha van légmozgás, a föld közeli szennyező anyagok szétoszlanak, ha nincs, a szennyező anyagok a föld közelében maradnak, és az emberek belélegzik nagy mennyiségben, ami egészségi problémákhoz vezethet – olvasható az egyetem közleményében.
Ezeket az adatokat felhasználva azonosították a kutatók azokat a helyeket világszerte, ahol a legnagyobb a légszennyezettség szintje és a legcsekélyebb a légmozgás, majd összehasonlították a Covid-19-betegség elhalálozási adataival, különösen Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország esetében.
„Ha megnézzük Észak-Olaszországot, Madrid térségét és a kínai Hopej tartományt például, valami közös bennük: hegyek veszik körül őket. Ez még valószínűbbé teszi azt, hogy a levegő ezekben a térségekben stabil, a légszennyezettség szintje magas” – magyarázta Ogen.
A kutatók feltételezik, hogy az állandó légszennyezés az adott térségekben élő emberek rosszabb egészségi állapotához vezethet, ami különösen fogékonnyá tette őket a vírusra. „A kutatás csak az első jelzés arra, hogy kapcsolat lehet a légszennyezés szintje, a légáramlás és a járvány súlyossága között. Ezt az összefüggés más térségekre is vizsgálni kell, és szélesebb összefüggésbe kell helyezni” – tette hozzá.
MTI