Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Hungarikumok Fotó: Pelsőczy Csaba

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. Emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült – mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön, Budapesten.

A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely. Ez az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték. Nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel. Méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet. Továbbá az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot. Illetve az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány. A bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak. Ott a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték került. Míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett – tájékoztatott az Agrárminisztérium Sajtóiroda.


Kövessen minket Facebookon!