A legnagyobb turisztikai cégek és a parlament részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedik a brit kormányra annak érdekében, hogy a külföldről beutazókra júniustól tervezett karanténelőírás ne lépjen életbe.
Priti Patel brit belügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy június 8-ától kéthetes karanténba kell vonulniuk a külföldről Nagy-Britanniába érkezőknek. Patel a határokon bevezetendő „átmeneti közegészségügyi korlátozásnak” nevezte a tervezett karanténszabályt és közölte, hogy a rendelkezést a brit kormány háromhetente felülvizsgálja. A meghirdetett cél az, hogy miután Nagy-Britanniában immár jelentős mértékben visszaszorulóban van az új koronavírus okozta Covid-19 járvány, a külföldről beutazók ne indítsanak el egy újabb járványhullámot a fertőzés esetleges behurcolásával.
A brit állampolgárokra is vonatkozó a rendelkezés megsértőinek ezer font (390 ezer forint) pénzbírságot kell fizetniük, sőt büntetőeljárás is indulhat ellenük, és a szabálysértésen ért külföldieket végső esetben kitoloncolhatják az országból. A rendőrség szúrópróbaszerűen ellenőrizheti, hogy a beutazók a határbeléptető pontokon általuk megadott címen tartózkodnak-e a karantén 14 napja alatt.
Csütörtökön azonban a brit utazási és szállodai ágazat legnagyobb cégei közül 78-nak a vezérigazgatói közös levelet intéztek a belügyminiszterhez, követelve a karanténelőírás tervének haladéktalan eltörlését. Az aláírók között olyan patinás szállodák és utazási irodák vezetőinek neve szerepel, mint a Savoy, a Claridge’s, a Connaught, a Ritz, a Dorchester és a Mandarin Oriental, illetve az Abercrombie and Kent, a Scott Dunn, a Jules Verne és a Der Touristik. Közös levelük szerint a karanténelőírás terve „rosszul átgondolt”, és az intézkedés „jórészt úgyis betarthatatlan lenne”.
Az aláírók hangsúlyozzák, hogy a brit turisztikai és szállodai ágazatban négymillióan dolgoznak – ez a teljes brit alkalmazotti állomány 11 százaléka -, és a szektor állítja elő az éves brit hazai össztermék (GDP) 9 százalékát. A levél szerint a brit gazdaság nagy valószínűséggel súlyos recesszióba kerül a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt, és a turisztikai és szállodaipari cégek már így is az előfoglalások esetenként 100 százalékának törlésével kénytelenek számolni. Ebben a helyzetben a kötelező beutazási karantén „a legutolsó dolog a világon”, amelyre az ágazatnak most szüksége van – fogalmaznak a közös felhívás aláírói.
Ugyancsak csütörtökön a londoni alsóház újonnan alakult repülésügyi szakbizottsága a brit polgári repülés hathatós támogatásának hiányát rótta fel a kormánynak és szintén a karanténtervek módosítását sürgette. A 40 képviselő – köztük a kormányzó Konzervatív Párt számos frakciótagja – alkotta bizottság Grant Shapps közlekedési miniszterhez írt levelében hangsúlyozta, hogy a brit polgári repülési ágazatnak központi szerepe lesz a válság utáni gazdasági kilábalásban.
A képviselők felszólították a kormányt arra, hogy ne válogatás nélkül alkalmazza a karanténelőírást, ehelyett teremtse meg a feltételeit annak, hogy az alacsony fertőzöttségű országokból érkezők mentesüljenek a karanténszabály alól. Erre Boris Johnson miniszterelnök előző nap gyakorlatilag ígérettel felérő utalást tett. Alsóházi meghallgatásán a kormányfő kijelentette: kölcsönös megállapodások esetén már a karanténelőírás június végi első felülvizsgálatának idejére mentességet kaphatnak azok a beutazók, akiknek hazájában a fertőződési ráta „legalább olyan jó”, mint Nagy-Britanniában.
A brit polgári repülés már eddig is súlyosan megszenvedte a koronavírus-járvány turisztikai hatásait. A legnagyobb brit olcsójegyes légitársaság, az easyJet éppen csütörtökön jelentette be, hogy 15 ezer fős alkalmazotti állományának 30 százalékát elbocsátja.
A British Airways a minap közölte, hogy 42 ezer alkalmazottja közül 12 ezret kénytelen elbocsátani, miután a Covid-19 járvány miatt gyakorlatilag összeomlott a légiforgalmi piac. A Virgin Atlantic 10 ezer alkalmazottja közül 3 ezernek mond fel, és kivonul a Heathrow utáni második legnagyobb londoni repülőtérről, Gatwickről.
Kertész Róbert MTI
