Az M44-es gyorsforgalmi út megvalósítása során utólag érkezett a kérés, hogy épüljön meg a D1 öntözőcsatorna híd is. Szerencsére ez a műtárgy is még bekerülhetett a tervekbe, a kivitelezése elindulhatott. A témáról Szabó Jánost, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóját kérdeztük.

hirdetés

A 24. órában született a döntés, hogy a műtárgy bekerüljön az M44-es alá – kezdte Szabó János. Kevés helyen építenek úgy hidat, hogy még nincs alatta mélység – a csatorna ugyanis még nem létezik. A térségben több öntözőrendszerben történik az öntözés, az egyik az NK-XIV-es (Nagy-Kunság XIV-es). Ezen keresztül Tiszavíz-átvezetés történik a Körösök völgyébe. Ez a Hortobágy-Berettyó csatornán, a Keleti és a Nyugati főcsatornán keresztül valósul meg. Nyári időszakban a Körösökben nagyon kevés víz lenne, évtizedekkel ezelőtt például egy ökrös szekeret is át tudtak rajta hajtani. Egyidejűleg öntözésre 26 köbméter per szekundum vízhozamra van engedélye a KÖVIZIG-nek. Ennyit sajnos nem használnak fel a gazdálkodók. Viszont a Körösökön érkező vízhozam önmagában még a felhasznált vízmennyiséget sem fedezné. Ezért kell a Tisza-átvezetés.

hirdetés

Az NK-XIV. Mezőberény, Békés, Kondoros, Kamut térségében található. Jelenleg itt a legjelentősebb az öntözés a megyében az igazgatóság területét tekintve. Ezt a rendszert szeretnék fejleszteni, hogy Kamuttól tovább menjen ez a csatorna egészen Csorvás térségéig. Csorvás, Nagyszénás környékén jelenleg is öntöznek, de azok a Hármas-Körösből és a Szarvasi-holtágból visszavezetett vizeket tudják használni. Sokkal jobb lenne, ha a folyásirányban tudnák a vizeket vezetni. Ezért kellene majd az öntözőrendszer D1-es öntözőcsatornáját meghosszabbítani Csorvásig. Már a jövőbe tekintve az M44 építési fázisában gondoltak a folytatódó csatornára. Most nagyjából 300 millió forintból épül meg ez a híd, a kész gyorsforgalmi út alatt kivitelezni ezt sokkal nagyobb költség lett volna.

hirdetés

Az öntözőcsatorna meghosszabbításával mintegy 3600 ha terület öntözése valósulna meg. Azonban ennek kiépítése komoly forrást igényel majd. Például a jelen ismeretek szerint 478 helyrajzi számot érint a csatorna leendő nyomvonala. Ezeket a földeket vagy meg kell venni, vagy ki kell sajátítani. Ráadásul sokszor az is probléma, hogy egy-egy föld esetében más a tulajdonos és a használó. Valószínűleg ebben az uniós ciklusban már nem lesz lehetőség a meghosszabbításra – tette hozzá Szabó János.