Fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is a nyári mezőgazdasági munkálatok indulása, mivel az afrikai sertéspestis (asp) akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

hirdetés

A Nébih kiemelte, hogy Magyarországon a vírus csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása. A sikeres védekezéshez pedig elengedhetetlen, hogy a sertéstartók betartsák az alapvető járványvédelmi előírásokat például a mosléketetés tilalmát, amelyekről a Nébih honlapján is tájékozódhatnak.

hirdetés

Kifejtették: a fertőzött vaddisznók magas száma miatt nagy a kockázata az erdők és szántóföldek fertőződésének is. Éppen ezért az aratás időszakában – az általános szabályok mellett – különösen ügyelni kell arra, hogy a szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot nem szabad frissen felhasználni a házi sertések ellátására. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a fertőzött területeken a zöldtakarmány etetése kifejezetten tilos, de a magas és közepes kockázatú területeken sem ajánlott. Utóbbi térségekben is célszerű a szálas takarmányt és gabonát, valamint a szalmát 90 napig száraz helyen tárolni felhasználás előtt, továbbá a takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan tartani, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá.

hirdetés

Megjegyezték, hogy az asp megállítása és a házisertés-állományok megóvása nemzetgazdasági érdek. Magyarország sertéságazatának megvédése érdekében az állategészségügyi hatóság a betegség legkisebb gyanúja esetén is a legszigorúbb módon jár el. Azonban a felelősen viselkedő állattartók – akik a betegség gyanúját időben bejelentik, az előírt járványvédelmi zártságot megteremtik – jogosultak az állami kártalanításra.

MTI