A napokban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, és a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Az átlagos dinnyefogyasztás 10 kg/fő/év. Egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara görögdinnye-szezont nyitó sajtótájékoztatóján, Jászapátiban.
hirdetés
Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke ismertette, hogy a változékony időjárás miatt a magyar görögdinnye idén kicsit megkésve, július 15-20. között érik be, és szeptember 15-ig elérhető lesz az üzletekben, piacokon. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.
hirdetés
Hozzátette, idén számottevően csökkent a belföldi görögdinnye termőterülete, a korábbi években jellemző 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai megjelenése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, ezért több termelő a bizonytalan jövőtől félve csökkentette a termőterületeit a tervezetthez képest. Emellett a csökkenésben az is közrejátszik, hogy hűvös időben visszaesik a kereslet az áru iránt.
Az elnök kiemelte, hogy az átlagos magyar dinnyefogyasztás évente 10 kilogrammot tesz ki. Ez az időjárástól függően 8-12 kilogramm között mozog. A becslés szerint az idei évben közel 160 ezer tonna lehet a megtermelt dinnye. Ennek 60 százaléka általában belföldön fogy el. Egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék. A termesztésben terjednek a hibridek. A magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesztés is, amely a jövőben előrébb hozza majd a szezont.
A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. Mártonffy megemlítette, hogy a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között, valamint mindig friss, jó minőségű és magyar dinnyét kínáljanak a lakosságnak.
Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztőként van jelen az Európai Unióban (EU) – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A belföldi termesztésű görögdinnye harmada export, amelyet többek között a cseh, a lengyel, a szlovák piacra szállítanak. A házigazda dinnyetermesztő, Pócs János szerint „a magyar dinnye minőségben különb, mint bárkié. Benne van a magyar gazdák szorgalma, tudása, és benne van az a területi, éghajlati adottság, amely miatt sokkal finomabb dinnyét tudunk termelni’. Ezért kéri a fogyasztókat, hogy az import helyett a magyar dinnyét válasszák.
Idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés nehezítette a termesztést. Ugyanakkor a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és hibrid dinnyék aránya a konstanshoz képest, ami minőségbeli javulást is jelent. Az oltott dinnyék a változékony időjárási körülmények között viszonylagos stabilitást, termelési biztonságot hoznak.
Az aszály kevésbé érintette az öntözött területeket, a legtöbben csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Ugyanakkor az áprilisi-májusi fagyok miatt 20-90%-os pótlásokat kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnye-betegségeknek sajnos kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák. Azonban mindkét említett problémakör komoly kiadásokkal jár – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
