A jegesmedvék vesztét okozhatja a klímaváltozás a század végére

jegesmedve, jegesmedvék Fotó: Pixabay

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék – derült ki egy új tanulmányból. E szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak” – mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója.

A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék.

A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett. Az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat. A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést – ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését -, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását.

A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. “Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad” – magyarázta Amstrup. Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban. Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkenni kezdene.

A koplalási időszak hossza régiónként változik. Fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét. “Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket” – húzta alá Amstrup.

Forrás: MTI


Kövessen minket Facebookon!