Egyre több ember éhezik a világon – állapította meg az ENSZ friss tanulmánya. Több tízmillió fővel bővült az elmúlt öt évben a krónikusan alultáplált emberek száma. A világ országai továbbra is küzdenek a helytelen táplálkozás különböző formáival.

hirdetés

“Az élelmiszerbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” című éves jelentés legutóbbi kiadásának becslései szerint 2019-ben csaknem 690 millióra nőtt az éhezők száma. Ez a 2018-as évhez képest 10 milliós, az 5 évvel ezelőttihez képest pedig 60 milliós emelkedést jelent. Gazdasági okokból milliárdan nem képesek egészségesen vagy táplálóan étkezni. Az éhezők száma Ázsiában a legmagasabb, de Afrikában nő leggyorsabban az arányuk. A jelentés előrejelzései szerint az egész bolygón a koronavírus járvány miatt több mint 130 millió ember válhat krónikusan éhezővé 2020 végéig.

hirdetés

“Az élelmiszerbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban” a legtekintélyesebb globális tanulmány, amely az éhezés és az alultápláltság megszüntetése irányában tett erőfeszítéseket követi nyomon. A jelentést közösen készítette el az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

hirdetés

Az előszóban az öt ügynökség vezetői figyelmeztetnek: „öt évvel azután, hogy a világ elkötelezte magát az éhezés, az élelemmel kapcsolatos bizonytalanság és az alultápláltság minden formájának megszüntetése mellett, még mindig nem vagyunk rajta azon az úton, hogy ezt a célt 2030-ig elérhessük”. Áttekintve a 2000-es évekig visszamenőleg az éhezés mérőszámait, ugyanaz a konzekvencia vonható le. Egy évtizedekig tartó folyamatos csökkenés után, a krónikus éhezéssel kapcsolatos számok 2014-ben elkezdtek lassan emelkedni. Ez a folyamat azóta is tart.

Továbbra is Ázsiában van a legtöbb alultáplált ember (381 millió). Afrika a második (250 millió), majd Latin-Amerika és a karibi térség (48 millió) következik. Az alultápláltságnak, vagyis az éhes emberek általános százalékos arányának globális előfordulása alig változott (8,9 %-on van). Azonban az abszolút számok 2014 óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben az éhezés a globális népességgel együtt párhuzamosan nőtt.

Ez a tény viszont elrejti a hatalmas regionális egyenlőtlenségeket: százalékos arányát tekintve Afrika a legnagyobb mértékben sújtott régió – népességének 19,1%-a alultáplált – és ez a trend egyre inkább nő. Ez a szám egyébként több mint a kétszerese Ázsia (8,3 %), valamint Latin-Amerika és a karibi térség (7,4%) arányának. A jelenlegi tendenciák alapján 2030-ra világviszonylatban Afrikában él majd a krónikusan éhező emberek több mint fele.

A járvány ára

Az éhezés elleni küzdelem megrekedése mellett a koronavírus járvány fokozza a globális élelmezési rendszerek sebezhetőségét és hiányosságait – azaz minden tevékenységet és folyamatot, amely érinti az élelmiszerek termelését, elosztását és fogyasztását. Noha még túl korai felmérni a lezárások és az egyéb intézkedések teljes hatását, a jelentés becslései szerint a koronavírus által kiváltott gazdasági recesszió eredményeként minimum további 83 millió, de akár 132 millió ember is éhezhet 2020-ban. Ez a visszaesés további kételyeket vet fel a fenntartható fejlődés 2. céljának (nulla éhezés) megvalósításában.

Egészségtelen étrend, élelemmel kapcsolatos bizonytalanság és alultápláltság

Az éhség és az alultápláltság minden formájának leküzdése (beleértve az alultápláltságot, a mikrotápanyag-hiányokat, a túlsúlyt és az elhízást) többről szól, mint a túléléshez elegendő élelem biztosításáról. Annak, amit az emberek – és különösen a gyerekek – megesznek, táplálónak is kell lennie. Ugyanakkor sok család számára a fő akadály a tápanyagban gazdag ételek és az egészséges táplálkozás megfizethetősége.

A jelentés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az egészséges táplálkozás jóval többe kerül napi 1,90 USD-nál, ami a nemzetközi szegénységi küszöbérték. Részben ennek az eredményeként az alultápláltság megszüntetésére irányuló küzdelem nehézségekbe ütközik. Még a legkevésbé drága egészséges étrend – ami csak keményítőt biztosít a gyomor számára – is ennek az ötszöröse.

Tápanyagban gazdag tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek és a fehérjében gazdag (növényi és állati eredetű) ételek számítanak a legdrágább élelmiszereknek világszerte. A legfrissebb becslések szerint 3 milliárd vagy annál is több ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást. Afrikában és Dél-Ázsiában a népesség 57%-ára igaz ez. Ugyanakkor egyetlen földrész – beleértve Észak-Amerikát és Európát – sem mentes ettől. A jelentés szerint 2019-ben az öt év alatti gyermekek nagyjából egynegyede-egyharmada (191 millió) fejlődésben visszamaradt – túl alacsony vagy túl vékony. További 38 millió öt évnél fiatalabb túlsúlyos. Eközben a felnőttek körében az elhízás önmagában is egy globális járvánnyá vált.

Cselekvésre ösztönzés

A jelentés amellett érvel, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével az egészséges táplálkozásra való globális átállás elősegítheti az éhínség visszaszorítását. Miközben óriási megtakarításokat eredményezhetne. Egy ilyen szemléletváltás lehetővé tenné az egészségtelen étrenddel kapcsolatos egészségügyi költségek szinte teljes ellensúlyozását, amelyek becslések szerint 2030-ra évi 1,3 billió dollárt tesznek majd ki, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának étrenddel kapcsolatos társadalmi költsége – amely becslések szerint 1,7 billió USD – akár a háromnegyedével csökkenthető lenne.

A jelentés sürgeti az élelmiszeripari rendszerek átalakítását a tápláló ételek költségeinek csökkentése és az egészséges étrend megfizethetőségének növelése érdekében. Noha a konkrét megoldások országonként – sőt még azokon belül is – különböznek, az átfogó válaszok az egész élelmiszerellátási lánc mentén, a kereskedelem, az állami kiadások és a beruházások gazdasági irányelveit formáló politikai beavatkozásokon alapulnak – írja honlapján a Unicef.