Az idén is sok kárt előzött meg az országos jégkármérséklő rendszer. A szeptember végén zárult idei védekezési időszak 169 napja alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat – közölte a rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
hirdetés
Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a meztőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is megóvta. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jég hullott. Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Ez a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatásával az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében idén eddig kiemelkedő számban, 21 ezer kárbejelentést tettek mintegy 515 ezer hektárra a termelők. Ezek közül a jégkárbejelentések aránya a 9 százalékot sem éri el – közölte az agrárkamara.
hirdetés
A legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat. A jégkármérséklő rendszer idei védekezési időszakában a tervezettnél lényegesen több hatóanyag fogyott. A tájékoztatás szerint ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom. Illetve a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.
Az országos lefedettségű, összesen 986 darab – 218 automata és 768 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el. Ez a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen. Azt viszont garantálja a rendszer, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb legyen – írja az MTI.
