Az egészségügyben dolgozók, látván a járványügyi helyzetet, szinte biztos, hogy kihozzák magukból a maximumot – mondta az egészségügy teljesítőképességéről a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
„Nyilvánvalóan emberek vagyunk és el tudunk fáradni”. Tehát a tartós, maximális teljesítményt nagyon hosszan „nem tudjuk biztosítani” – tette hozzá ugyanakkor Merkely Béla. Mint mondta, az egészségügyben dolgozók azért örültek az úgynevezett restrikciós intézkedéseknek. Ettől azt várják, két-három hét múlva csökken a kórházakba érkező betegek száma. És ennek következtében tudnak kicsit pihenni, hogy „a hátralévő hónapokban megint csak közel maximális teljesítményt tudjanak nyújtani minden egyes beteg esetében”.
Ez is érdekelheti
Tűzvész Békésben: több száz hektárnyi gabonát fenyegettek a lángokAz olaszországi kórházak leterheltségéről napvilágot látott hírekre reagálva Merkely Béla azt mondta, nagyon reméli, hogy ilyen Magyarországon nem fog bekövetkezni. „Ennél jobb logisztikánk van nekünk”. Hozzátette: a nagy ellátóknak – mint a Semmelweis Egyetem és a nagy orvosegyetemek – előbb saját intézményükön belül kell az erőforrást megfelelő módon mobilizálni és irányítani. Megjegyezte: ha ez nem elég, és úgy látják, egy-két héten belül „nem lesz elég humán erőforrás”, akkor azt időben kell jelezni az operatív törzsnek. Szólt arról is, hogy az SE 56 embert adott kölcsön más kórházakba a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Közölte: a tervek szerint 900 ágyig „kell felmenni”, de jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.
Merkely Béla szólt arról is, hogy alapvetően két különböző típusú vakcina lesz elérhető. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat vakcinájáról azt mondta, ez egy különleges, „messenger RNS” típusú védettséget ad. A héten jelentették be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el. Előre megtervezi az örökítőanyag a vírussal szembeni antitestet, és ezt fogja leképezni. Vagyis – magyarázta – nem aktív immunizálást csinál. Hanem beviszi az információt a szervezetbe, és a szervezet ezen információnak a birtokában fogja legyártani azokat a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, amelyek a vírus behatolásakor likvidálják a szervezetből, lecsökkentik a mennyiségét. Ennek következtében biztosítják az immunitást – tette hozzá. Úgy vélte, a 90 százalékos immunitás „nagyon magas szintű eredmény”, és lehet rá alapozni.
Mint mondta, a többi hagyományos vakcina. Ott egy vírust – leggyakrabban adenovírust – alkalmaznak vektorként, és abban a vírusban van a Covid-19 speciális fehérjéje kódolva. Amikor az adenovírus – amely egyébként nem betegíti meg a szervezetet – mégis bejut a szervezetbe, ez ellen a szervezet fog megfelelő ellenanyagot termelni. Egy esetleges Covid-fertőzéskor már a szervezetben kódolva ott van az antitest. És a lehető leggyorsabban belép a hadrendbe és megakadályozza a fertőzést – magyarázta.
Merkely Béla szerint a csaknem tízfajta vakcina, amely készül, „kellő szortimentet ad nekünk” a megfelelő választáshoz. Fontosnak nevezte hogy a világ minden országában várják a vakcinát, így százmilliós, milliárdos tételben kell ezeket legyártani. Biztos benne, hogy a gyógyszergyárak már elkezdték az ígéretes vakcinák gyártását, és folyamatosan zajlik az engedélyeztetésük – tette hozzá. Úgy vélte, azokat már a részeredmények, a fázis-2 vizsgálatok alapján benyújtották az amerikai és európai hatóságokhoz. Ezek a fázis-3 vizsgálatok végén így viszonylag gyorsan be fogják fejezni az engedélyezést, és a vakcina jövő év elején rendelkezésre áll. A Pfizer-féle vakcina véleménye szerint már decemberben Európában lesz. Elmondta azt is, azt -80 Celsius-fokon kell tárolni, vagyis megfelelő logisztikát kell kidolgozni az oltáshoz.
A védettség kialakulásával kapcsolatban azt mondta, az oltás után – vagy ahol szükséges, a második oltást követően – egy-két héten belül „várható olyan fajta védettség, amely komoly nyájimmunitást fejthet ki”. Fontosnak ítélte a „nyájvédettséget”. Ennél figyelembe kell venni a betegségen már átesettek védettségét és a vakcina által nyújtott védettséget. Ennek kell együtt kitennie 60-70 százalékot.
Megjegyezte: mivel arról nincs adat, hányan estek át a betegségen, az egyetemek reprezentatív mérést terveznek a tömeges oltás megkezdése előtt. Ez alapján be tudják határolni, hogy egy életkori csoportban a lakosság hány százaléka esett át a fertőzésen. Mert azoknak valószínűleg nem kell vakcináció – írja az MTI.