A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka érzi úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja. Ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak.
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén készült el az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása. Ez a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetét. A zárótanulmánnyal kiegészült, közel egy éven át tartó, átfogó kutatás több irányból vizsgálta a kisgyermeket nevelő édesanyák helyzetét. Kezdve az irányukba támasztott társadalmi elvárásoktól, a koronavírus-járvány családon belüli dinamikáján át, egészen a munkába való visszatérésig.
hirdetés
Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban. Ezt a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követte. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.
A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta. Mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát.
A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be. Elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre. Illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról. Úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél. A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk. Sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal. Vagy hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.
Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen. A GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.
A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt. Olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során. De hátrány sem éri őket. És úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. Például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak. A válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.
Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.
„Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk támogatni a kisgyermekes anyákat, fontos, hogy tisztában legyünk a tényekkel és az érintettek elmondhassák, mit tapasztalnak és mire van szükségük. Azzal, hogy megkérdeztük az édesanyákat és a munkaadókat egyaránt, tettünk egy újabb lépést az álláspontok közelítése, az optimális megoldások kidolgozása felé” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
Forrás: Unicef
