Hét éve folyik a nyomozás abban az uniós pénzforrást is felhasználó Öveges-program kapcsán indult csalási ügyben, amelyben a feljelentést még LMP-s politikusaként, Hadházy Ákos tette meg 2014-ben.

hirdetés

Az országgyűlési képviselőt Polt Péter legfőbb ügyész a napokban arról tájékoztatta, hogy három gyanúsítottja van az ügynek. Most, hogy előrehaladás történt a nyomozás során, érdemesnek találtuk megvizsgálni az Öveges-program körül kialakult botrányt, Békéscsaba vonatkozásában. Ebben Miklós Attila önkormányzati képviselő volt a segítségünkre.

hirdetés

Az Öveges-program Békéscsabán a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban kezdődött 2013.03.01-én. A projekt mentén egy természettudományos labor került kialakításra 322.125.488 forint támogatásból. A kivitelezés 2014. augusztusában lezárult.

hirdetés

Másfél évvel később

„A közgyűlés 2016. márciusában vette észre azt, hogy az akkori költségvetésben van egy olyan sor, ahol visszafizetési kötelezettség teljesítésére van elkülönítve forrás” – emlékszik vissza Miklós Attila. „A közgyűlésen kérdeztem rá arra, hogy ez mit takar. Ekkor derült ki, hogy szabálytalanságok miatt, összesen 43 településen kell visszafizetni az EU-nak forrásokat. A Békéscsabára kirótt büntetés 48.751.945 forint volt. Erről kértünk első körben egy tájékoztatást, amit a 2016. áprilisi közgyűlésen kaptunk meg. Kiderült, hogy az Öveges-program kapcsán hiányosságokat tárt fel egy vizsgálat és ebből következett a visszafizetési kötelezettség.”

„A közgyűlés – szerintem helyesen -, azt kérte, hogy ezt vizsgáljuk ki. Elindult 2016-ban egy hosszas folyamat, arról, hogy kit terhel felelősség. A vizsgálat annyit tudott megállapítani – és ezek a megállapítások szerintem még ma is állnak -, hogy a békéscsabai közbeszerzési eljárás lebonyolításában jogi probléma nem nagyon volt. Viszont az, hogy kiket hívtunk meg a békéscsabai eljárásra – akik a másik 42 helyszínen is meghívást kaptak és nagy valószínűséggel valamilyen összejátszás lehetett -, abban már előfordulhatott visszaélés. Abban az időben meghívásos közbeszerzés volt, vagyis az akkori városvezető Vantara Gyula kijelölte azokat a cégeket, akiket a közbeszerzésen látni akart.”

Én akkor is azt mondtam és most is azt gondolom, hogy nem a saját kútfejéből találta ki azt, hogy mely cégek legyenek a meghívottak

– véletlenül pont ugyanez lett Kiskunfélegyházán, Szekszárdon és több más településen” – fogalmaz Miklós Attila.

Napjainkban

„Az ügyészség mostanra eljutott odáig, hogy meggyanúsított néhány embert. Mindez azért fontos, mert az akkori vizsgálat úgy zárult, hogy konkrétan jogi lépéseket az önkormányzat nem tett, viszont a határozatba azt írta be:

ha a nyomozóhatóság jut valamire és megvannak a gyanúsítottak, akik ezt a csalást elkövették, akkor a békéscsabai önkormányzat az általa kifizetett 48 millió forint visszaszerzésére tesz jogi lépéseket

– ezért érdekes az, hogy mi történik, vagy éppen hol tart az Öveges-programban folytatott nyomozás” – emelte ki a képviselő.

Büntetés

A természettudományos labor azóta is használatban van, és ahogy Miklós Attila tudni véli: a kiírásnak megfelelő felszereltségben lett elkészítve. „Amennyire emlékszem a vizsgálat azt nem tudta megállapítani, hogy Békéscsabán bármilyen visszaélés is történt volna a kivitelezés vagy a beruházás során. Ha valahonnan eltűnt pénz, az nem tőlünk volt, viszont a büntetés az minket is érint.”

Miklós Attila szerint az a büntetés, amit a város kapott, az egy kollektív büntetés a 43 helyszínen elkövetett visszaélések miatt. „Az, hogy nálunk mi valósult meg, vagy mi nem, azt megállapítani nem tudtuk (ekkor Miklós Attila volt a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke -a szerk). Ezért az volt az álláspontja az önkormányzatnak akkor, hogy ez a közel 48 millió forintos büntetés jogtalanul érte Békéscsabát.”

Túlárazás

A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság nem tudta azt megállapítani, hogy Békéscsabán túlárazás történt volna. A műszaki ellenőrzés során többször élt kifogással a műszaki ellenőr és ezeket a kifogásokat a kivitelező mindig orvosolta.

Közbeszerzés

A közbeszerzést egy budapesti cég a Controll Holding Tanácsadó Zrt. bonyolította le. Őket a bizottság többször is meghallgatta. Miklós Attila kiemelte: a város közbeszerzéséért felelős osztályvezetője és a közbeszerző cég között nézeteltérés volt, amit a bizottságon sem tudtak tisztázni.

A bizottság abban maradt, amíg nem zárul le a nyomozás, addig nem tesz további lépéseket. Most, hogy lezárult a nyomozás, talán itt az ideje folytatni ezt az ügyet”

– tette hozzá. A közbeszerzési eljáráson végül a Commitment Zrt nyert, így a békéscsabai kivitelezést ők végezték.

Időközben megváltozott a Közgyűlés összetétele is, és maga a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság is más néven működik. Most Közbiztonsági, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság néven tevékenykednek, melynek jelenleg Csányi Illés az elnöke, Miklós Attila már nem tagja a bizottságnak.

Felmerülhet a kérdés, miért nem a város intézte a közbeszerzési eljárást? „Vannak olyan eljárások, amelyekre külső közbeszerzőt kér fel a város és bonyolít le. 2006 és 2010 között Vantara Gyula első ciklusában a városnak közbeszerzési tanácsadója volt Bakondi György nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

Én viszonylag keveset találkoztam a munkáival, viszont a számláit azt láttam, amit benyújtott az önkormányzatnak

– fogalmazott Miklós Attila. Szerint politikai összejátszás nélkül nem állhatott össze ennyi véletlen az Öveges-program kapcsán. Országos program volt. 43 helyszínen, gyanúsan hasonló körülmények között választották ki, meghívásos közbeszerzésen ezeket a cégeket.

A képviselő jogi lépéseket vár az önkormányzattól.