Az országhatáron túlról nézve is egyre vonzóbbak a hazai felsőoktatási intézmények – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerdán, hozzátéve: a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia kiemelt célként kezeli a magyar egyetemek nemzetközi szerepének, kapcsolatainak megerősítését. A külföldi hallgatók száma a 2013-as 23 ezerhez képest már a tavaly zárult tanévben megközelítette a 2023-ra előirányzott 40 ezret.
Schanda Tamás a minisztérium közleménye szerint hangsúlyozta, a kormány a magyar fiatalok érdekében fejleszti, versenyképesebbé teszi a hazai felsőoktatást, korszerűsíti a képzéseket. Kiemelt cél, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban. Továbbá az intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataikat szorosabbra fűzzék, bővítsék – mondta az államtitkár.
A 2014-ben Palkovics László vezetésével elkészített, Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia egyik fontos vállalása volt, hogy 2023-ra 40 ezer külföldi hallgató tanuljon a magyar egyetemeken. Számuk az összes munkarendet figyelembe véve már a 2019/2020-as tanévben meghaladta a 38 ezret. Ez több mint 66 százalékos növekedést jelent – írták. Hozzátették, a koronavírus-járvány átmeneti stagnálást okozott ugyan, de a vírusválságot követő újraindulás ismét bővülést hozhat. A külföldi diákok több mint fele a saját országa felsőoktatási intézményei által kiadottaknál értékesebbnek tartja a magyar diplomát.
Az ITM kitért arra: az elmúlt években tapasztalt növekedéshez nagyban hozzájárult a 2013-ban alapított Stipendium Hungaricum, a magyar kormány legrangosabb felsőoktatási ösztöndíjprogramja. A kezdeményezés célja az egyetemek nemzetközivé válásának és folyamatos fejlődésének támogatása. Illetve az akadémiai és kutatói közösség nemzetközi kapcsolatainak, a felsőoktatás versenyképességének erősítése. Stipendium Hungaricum ösztöndíjas a hazánkban tanuló külföldi hallgatók közel harmada, mintegy 11 ezer fiatal.
A felsőoktatás megújítása az egyetemi modellváltással folytatódik. A rugalmasabb keretek között működő intézmények oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
