Keddtől – a jelenlegi hőségriasztás fokozatot emelve – hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos a tartós hőség miatt.
hirdetés
A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfői, az MTI-hez eljuttatott közös közleménye szerint a legmagasabb, harmadfokú intézkedés kedd 0 órától csütörtök éjfélig lesz érvényben. Kiemelték: a tartós hőség különösen veszélyezteti a kisgyermekeket, az időseket, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, de az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat panaszokat, kellemetlen közérzetet.
hirdetés
Azt ajánlják, hogy aki teheti, 11 és 15 óra között ne tartózkodjon a napon, és mindenki védekezzen megfelelő ruházattal és napvédő szerekkel a leégés ellen. „Aki teheti, tartózkodjon árnyékban, légkondicionált helyiségben, a legmelegebb órákban kerülje a megterhelő fizikai munkát” – kérték, hozzátéve: a légkondicionált helyiségek listája elérhető a katasztrófavédelem weboldalán.
Fontos odafigyelni a fokozott vízivásra. A kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és a zsíros ételek fogyasztása viszont kerülendő. A vízparton tartózkodókat arra is figyelmeztetik, hogy – különösen napozás után – hűtsék le magukat, mielőtt vízbe mennek, felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe.
hirdetés
Kitértek arra is, hogy az autósok vezessenek óvatosan, mert a meleg rájuk nézve is kedvezőtlen hatással lehet, és felhívták a figyelmet, hogy gyermeket, állatokat ne hagyjanak autóban. Ha valaki ilyet látna, hívja a 112-es segélyhívó számot – tették hozzá. Senki ne hagyjon továbbá az autóban fertőtlenítőt, hígítót, festéket, öngyújtót, mert ezek is meggyulladhatnak a nagy melegben.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a növényzet is hamarabb kiszárad, könnyebben meggyullad. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tűzgyújtási tilalom van, az ottani erdőkben és kétszáz méteres körzetükben még az erre kijelölt helyen sem szabad tüzet gyújtani. „Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani, ezt is csak akkor, ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom” – írták.
Az NNK és az OKF azt is kiemelte, hogy a nagy hőségben megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Ennek oka, hogy a kémény belső hőmérséklete hidegebb, mint a külső hőmérséklet, a beszorult hideg levegő pedig néhol nem engedi kiáramlani az égésterméket. A „légdugó” miatt az égéstermék visszaáramlik a vízmelegítőbe és másodpercek alatt mérgező szén-monoxid jöhet létre. Ezért fontos még nyáron is szén-monoxid-érzékelő ott, ahol nyílt égésterű vízmelegítővel melegítik a vizet – olvasható a közleményben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfői veszélyjelzésében azt hangsúlyozta, hogy fokozódik a hőség. A jelenlegi előrejelzések szerint a következő napokban már 40 Celsius-fok közeli csúcsértékek is várhatók, néhol még a leghidegebb órákban is 24 fok lesz. A hétvégén várható, hogy mérséklődik a meleg. Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak.
A meteorológiai szolgálat riasztást csak egy-három órán belül bekövetkező veszélyes időjárási jelenségek esetén – például heves zivatar, jégeső, viharos szél vagy hófúvás miatt – ad ki. A hőség miatti figyelmeztetés viszont az egész napra várható napi középhőmérséklet eredményén alapul, így a kánikula miatt egy egész napra vonatkozóan kizárólag figyelmeztetés lehet érvényben.
Citromsárga, vagyis elsőfokú a figyelmeztetés, ha egy megyében a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Narancssárga, vagyis másodfokú, ha a napi középhőmérséklet tartósan 25 fok felett alakul, esetleg a 27 fokot is meghaladja. A piros, vagyis harmadfokú figyelmeztetés feltétele, hogy a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett legyen.
Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el. A figyelmeztetés azt jelzi, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A második fokozat a riasztás: ha a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A riasztás egyúttal azt is jelzi, hogy a magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
A tisztifőorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó. Ennek feltétele, hogy a napi középhőmérséklet az előrejelzések szerint legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez – az erről szóló kormányrendelet szerint – rendkívüli időjárási helyzetnek számít és rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.
MTI
