A nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltakozási hajlandóságot – közölte Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának professzora szombaton az MTI-vel.

hirdetés

A szakember szerint ezt igazolta a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult felmérés is. Ennek eredményeit többen is idézték az Óbudai Egyetem e heti, a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett konferenciáján.

hirdetés

Az idén májusban készült, 78 ezer fős, reprezentatív kutatás azt mutatta, a nők esetében magasabb az oltakozási kedv, mint a férfiaknál. A megkérdezett nők 70,7 százaléka, a férfiak 66 százaléka válaszolt igennel – ismertette a professzor. Nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között. A diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást.

Az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást. Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal. A községekben volt a legkisebb az oltakozási kedv, mindössze 62,5 százalék.

A szakember megemlítette azt is, hogy a felmérés azt mutatta, a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság. Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát. Májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka mondott igent – írja az MTI.