A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, négy éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Ez a rendszer az egyik pillére az agrárkormányzat által 2012 óta kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek, amely Európa legjobbjai közt van.
hirdetés
A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára. Így hosszú távra biztosítja a működtetést. Fenntartása nem igényel több termelői befizetést. Miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti. A rendszerrel a jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen. Azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le!
hirdetés
A jégesőkárok elleni védekezés országos szinten zajlik, 2018. május 1-je óta. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara építette ki és üzemelteti. A működtetésének finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. A rendszer üzemeltetésben meghatározó szerepet játszik az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2021-ben immáron negyedik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezési szezon idén is április 15-től szeptember 30-ig, összesen 169 napig tartott. Országos szinten 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett kiadni riasztást. Az idei esztendő az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek.
Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. Hogy ezeken a napokon mennyire szélsőséges volt az időjárási helyzet, azt jól mutatja például, hogy június 25-én néhány óra alatt több mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta.
Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak. A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtak, a jövőben sem fognak tudni védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyozták, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudják, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján tehát hullott jégeső. Jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég volt megfigyelhető, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett. A jégkármérséklő-rendszer használatával tehát mérsékelték a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudták a károkat.
Idén a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada az említett 3, extrém időjárású napon keletkezett. (Tájékoztatásul: 2018 – 22,5 ezer ha; 2019 – 37 ezer ha; 2020 – 32 ezer ha). Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül idén 8,5 % volt, ez a mutató a rendszer üzembe helyezése előtti 3 év, 2015-2017 átlagában meghaladta a 32 %-ot, azaz az idei közel 4-szerese volt. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével az idei esztendőben is több tízmilliárd forint kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
