Meglepően sok termést érlelnek a kökények a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének erdeiben. A hamvaskék bogyók kitűnő téli táplálékul szolgálnak jó néhány állatfaj, köztük madarak és rágcsálók számára is.
Az utóbbi években tapasztalhatjuk, hogy az időjárásunk egészen szélsőségesen változik a korábban megszokott és várt körülményekhez képest. Érdekes megfigyelni, hogy erre miként reagál a természet. Idén egészen rendkívüli szárazságot hozott a nyár, és eddig az ősz is. Ennek következtében azt tapasztaltuk a Maros-ártéren, hogy a fák és cserjék is néhány helyszínen már augusztusban elkezdték lehullatni lombjukat. Ez legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy elpusztultak, csupán az extrém időjárási stresszre úgy reagáltak, hogy a megszokottnál jóval hamarabb vonultak nyugalomba. Mindezek ellenére most látható, hogy a kökények meglepően sok termést érlelnek, roskadásig vannak a bokrok bogyókkal. Már messziről feltűnő, kék foltokként jelennek meg az egyébként sárgás-barnásra színeződő lombok között, így még esztétikai élményt is nyújtanak.
A kökények fontos ökológiai szerepet is betöltenek, mert sok állatfaj számára nyújtanak táplálkozási lehetőséget. Például a télire is nálunk maradó fekete rigók, illetve a népes csapatokban, telelni érkező fenyőrigók is előszeretettel fogyasztják a kökény termését. Nagyon látványos, amikor akár több százas rigócsapatok hangos csacsogással ellepik a jó bogyótermő kökényes erdőszéleket.
Emellett az erdei kis rágcsálók, erdei egerek, és még az erdő akrobatikus ragadozói, a nyusztok is nagyon sok erdei gyümölcsöt, köztük kökényt is fogyasztanak. Megfigyelhetjük, hogy a termések, melyek most kezdenek érni, gyönyörű, hamvaskék színt vesznek fel. Tavaszig a bokrokon maradnak, így egész télen át kitartó élelemraktárként szolgálnak a marosi erdők állatai számára – számolt be honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.










