Emberemlékezet óta állítunk fát karácsonykor, melynek szokása generációról generációra adódik át, és biztosan állíthatjuk, hogy ezen szokás soha nem megy ki a „divatból”.

Talán azon is érdemes elgondolkoznunk, hogy karácsonykor miért éppen fenyőfát állítunk. Sokféle válasz megfogalmazódhat, de valószínűleg a következő válasz tűnik a legjobbnak. A fenyőt, mint növény fajt, jellemzően örökzöld növények alkotják. A zöld növény életet jelent az ember számára, az örökzöld pedig az örökélet szimbólumát jelöli. A mérsékelt égövön az örökzöld növények, melyek télen is megőrzik a leveleiket és zöld színüket, már ősidők óta az élet és a túlélés szimbólumai voltak. Így valószínűsíthető, hogy Jézus születését és feltámadását is kapcsolatba hozzák velük.

A karácsonyfáknak szánt fenyőket nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem ültetvényeken nevelik, azaz a karácsonyfa-nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint pl. a paradicsom vagy burgonya termesztése. Azzal a különbséggel, hogy a termés betakarítására több évet is kell várni. Ehhez pedig tudatos tervezés, türelem és néha talán a jövőbe látás képessége is szükséges.

A karácsonyfa-termesztés Magyarországon döntően, három megyében, Zala, Somogy és Vas megye néhány településén zajlik. Jellemzően azért ezen megyékben alakult ki az üzemszerű termesztésük, mert a fenyő számára itt biztosítottak a környezeti feltételek. A Nyugat-Dunántúl e területein rendelkezésre állnak a kötött, de savanyú talajok, melyet a fenyők igényelnek. A nagyobb természetes csapadékmennyiség és főként a magasabb páratartalom mind hozzájárulnak ahhoz, ami a fenyők minőségi termesztéséhez szükséges.

Az értékesítésig nagyjából 5-10 évet kell várni, fajtától és mérettől is függően. A legkelendőbbek az 1-3 méter magas fenyők, a kivágott fák helyére pedig új csemeték kerülnek, melyet minden évben ültetnek. Így egyfajta körforgás valósul meg, mely lehetővé teszi, hogy minden évben legyen kivágásra alkalmas fenyőfa. A legkelendőbbek a lucfenyők, melyek kevésbé tartósak, de cserébe a legjobb illatúak, az ezüstfenyők, melyek gyönyörű kék színűek, és a nordmann fenyők, melynek tűlevelei nem hullanak, így nagyon tartósak.

A vágott fenyőket tehát direkt erre a célra telepítik, ráadásul kivágásukig is több éven át termelik és frissítik számunkra a levegőt, vagyis az élet alapját, oxigént állítanak elő. Ugyanez nem mondható el a műfenyőről, ami szinte csak káros anyag előállításával jön létre. Azonban ha tovább gondoljuk, olyan ez, mintha művirágot adnánk át ajándékba, vagy tennénk az ünnepi asztalra. Ma már az élőfenyőnek az ünnepek utáni elszállítása és feldolgozása is, azaz a teljes körforgás megoldott. Összegyűjtést követően égetésük során áramot termelnek, illetve egy részükből fenyőmulcsot készítenek, így tovább díszítik a környezetünket. A „legzöldebb és legkörnyezetbarátabb” megoldásnak ma egyértelműen az élő fenyőt nevezik.

A gyökeres földlabdás karácsonyfa feldíszítése és lakásban tartása az élő növény szempontjából kockázatos választás is lehet. Ha ezt a megoldást választja valaki, át kell gondolni, hogy tudnak-e egy ún. hőátmenetet biztosítani a növény számára (hidegről teraszra, onnan a lakásba és vissza ugyanígy), mert ezzel elkerülhető a hősokk, amely negatívan hathat a növény életére. De azt is figyelembe kell venni, hogy örökzöld tűlevelei lévén folyamatosan párologtat. Így ha a földlabdája kiszárad, ahonnan a vizet nem tudja pótolni, akkor kiszárad és elpusztul.

Illetve azt sem árt tudni, hogy sokszor a kis fák igen nagy fenyőkké terebélyesednek, mivel erdőalkotó fafajok. Így a kert méreteivel és befogadóképességével is fontos tisztában lenni. Bármelyik élőfenyő megoldást választják, lehetőleg minél közelebbi helyről, Magyarországról származót válasszanak, mellyel a helyi termelőket, családokat és gazdaságokat támogatjuk! Innen is kívánunk minden tisztelt gazdálkodónak, olvasónak boldog karácsonyt, szép magyar fenyőfát, pihenést és erőt a következő új évre – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.