Suhajda Szilárd békéscsabai származású hegymászó néhány hete jelentette be, hogy Klein Dáviddal elválnak útjaik, a következő években inkább az egyéni céljaikat igyekeznek elérni.

Annyi tervünk és annyi ambíciónk van, hogy nincs elég időnk mindet megvalósítani, összehangolni – árulta el a hegymászó. Ezért hozták meg azt a mindkettejük számára nehéz döntést, hogy külön-külön folytatják tovább az expedíciózást. Azonban Szilárd számára ez az elválás sem jelent akadályt a legnagyobb magasságok elérésében, mivel vannak fix, kiépített útvonalak a hegyeken, ezek lehetővé teszik, hogy teljesen egyedül is meghódítsa a csúcsokat egy mászó.

Szilárd számára a túrák során egyre világosabbá vált, hogy a magas hegyek megmászásához van leginkább érzéke. Nagyon jól és gyorsan tud akklimatizálódni az oxigénszegény környezetben. Ezért a legfőbb célja most az, hogy a Föld öt legmagasabb hegycsúcsát palack nélkül meg tudja mászni a következő esztendőkben. Ezek közül a K2-t már teljesítette, a Mount Everest, a Kancsendzönga, a Lhoce és a Makalu vár még rá. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy idén tavasszal melyik lesz a következő a sorban, jelenleg a felkészülést végzi.

Az Everest nem csak a magassága miatt kihívás bármely mászónak, az expedíciós csúcsengedély ára is lényegesen több, mint a másik négy esetében. Ennek ellenére Szilárd arra számít, hogy amennyiben sikerül oda eljutnia, hegymászók tömegével fog találkozni. Ugyanis az elmúlt években – az ára ellenére, vagy éppen amiatt is – valódi presztízs lett elérni a legmagasabb hegycsúcsot. Így komoly forgalmi dugó is kialakulhat egy-egy szakaszon.

Az Everest a K2-nél körülbelül 200 méterrel magasabb, viszont az a szintkülönbség sok órába kerülhet a legtapasztaltabb mászóknak is, főleg oxigénpalack nélkül. Viszonyításképpen a K2 utolsó 150 méteres emelkedése is öt óra volt Suhajda Szilárdnak. A sikeres megmászások kevesebb mint három százaléka történt palack nélkül, tehát a csabai sportoló ezzel ismét történelmet írhat.

A Szilárddal készült teljes interjú itt hallható: