Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával. Ezt a támogatást egészen addig folytatják, amíg Oroszország nem vonja ki csapatait Ukrajnából – jelentette ki a német kancellár Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé – húzta alá. Arról is gondoskodni kell, hogy a háborút ne egy „békediktátum” zárja le – mondta a német kancellár, megjegyezve, hogy Kijev igen nagy gesztust tesz az „agresszornak” a semlegesség felajánlásával.
A kormányfő azt is elmondta, hogy bizalmas tárgyalást folytatnak az ukrán vezetéssel arról, hogy Németország a háború után miként garantálhatja más országokkal együtt Ukrajna biztonságát. Olaf Scholz cinikus hazugságoknak nevezte a Kreml állításait a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzésekről. Hangsúlyozta, hogy civilek meggyilkolása háborús bűncselekmény. Mint mondta, arra kell számítani, hogy az orosz csapatok tovább folytatják az öldöklést, és más településekről is érkeznek majd olyan borzalmas felvételek, mint Bucsából.
A vérengzések miatt tervezett újabb, ötödik európai uniós szankciós csomagról elmondta, hogy már a közösség tagjai közötti egyeztetés utolsó szakaszánál tartanak. Az új büntetőintézkedések is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Oroszország „megérezze a háború következményeit, és ahhoz is, hogy véget érjen a háború” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a háború előtt Németország felhasználásában az orosz földgáz 55 százalékot, a szén 50 százalékot, a kőolaj pedig 35 százalékot tett ki, aláhúzta: mindenki tudja, hogy ezek a függőségek évtizedek alatt alakultak ki, és nem lehet egyik napról a másikra felszámolni őket. Azonban a szövetségi kormány „soha nem látott gyorsasággal” hajtja végre az energetikai szerkezetváltást, amelynek révén Németország nem csupán az orosz importról kapcsolódik le, hanem felhagy a fosszilis energiahordozók használatával.
MTI
