Elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására. „Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át” – utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamrák előtt. Az ostrom Putyin megindításának lemondását megelőzően Sojgu arról beszélt, hogy a gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni „nem célszerű”.

hirdetés

Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét, szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol „felszabadításához”, és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt „nacionalisták” semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a „felszabadított” Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra. Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök. Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek. Emlékeztetett rá, hogy a Törökország kezdeményezésére március 10-én létrejött orosz-ukrán-török külügyminiszteri találkozónak semmilyen gyakorlati folytatása nem lett.

Hozzáfűzte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak. Kifogásolta, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri. Poliscsuk azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges hadművelet” akkor ér véget, amikor minden a célja megvalósul. Ezek között sorolta fel a Donyec-medencei civilek védelmét, Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint annak a fenyegetésnek a megszűntetését, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered. A diplomata azt mondta, hogy a művelet a tervek szerint halad.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által csütörtök délelőtt ismertetett hadijelentés szerint orosz és a luhanszki csapatok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták az ukránok által megerősített Kremennaja falut. A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán az ukrán hadfelszerelés és élőerő összpontosulásának 20 területére mért csapást, a rakétaerők és a tüzérség egységei 1001 katonai célpontot támadtak, a légvédelem pedig 13 drónt lőtt le.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 511 drónt, 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 1046 tüzérségi löveget és aknavetőt, 254 föld-levegő rakétarendszert, 262 rakéta-sorozatvetőt, 2410 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, valamint 2259 speciális katonai járművet veszített.

Peszkov „lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének” és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy Ukrajna csapást fog mérni a Krími hídra, amint erre lehetősége nyílik. Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban. A donyecki hatóságok közölték, hogy az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) közösen jegyzőkönyvet vettek fel 26 civil haláláról, akiknek holttestére szerdán találtak rá a mariupoli 4. számú városi kórházban. A tájékoztatás értelmében az áldozatok amiatt vesztették életüket, mert az Azov ukrán nacionalista alakulat masszív tűz alá vette az épületet.

MTI