Tudják, mi a közös a sarkadi ifjabb és idősebb Komróczki Lászlóban, a békéscsabai Jónás Sándorban, a kamuti Kertész Tiborban, az orosházi Mochnács Zoltánban és Rajki Jánosban az újkígyósi Árgyelán Jánosban, a csongrádi Nagy Alexanderben, a monori Somodi Péter Dánielben és a békési Faragó Jánosban? Mindannyian olyan kőművesek, akik mestervizsgára készülnek. Sőt, Árgyelán János, Takács Nándor és Rajki János nemcsak kőműves, burkoló is.
Hetek óta elmélettel és gyakorlattal is ismerkednek, majd novemberben vizsgáznak azok a kőműves szakemberek, akik több év kihagyás után újra iskolapadba ültek, hogy mesterré válhassanak. A mestervizsgákat a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezi. Mindenki másért vágott bele a továbbképzésbe. Kertész Tibor például a gyereke miatt, ugyanis szeretett volna hivatalosan is foglalkozni a kőművesnek tanuló fiával. Nem zárkózik el attól sem, hogy hosszútávon más fiatalokat is gyakorlatra fogadjon. Hosszútávon pedig saját vállalkozást szeretne.
Mochnács Zoltán az édesapja nyomdokaiba lépett, amikor 2004-ben kőművesként végzett és szintén saját cégről álmodozik.
„A tananyag nem jelent problémát, de a hétvégi és az esti oktatást nem szeretem. Reggel hétkor kezdődik a munkaidő és ilyenkor, amikor tanulunk is, sokáig tart nap. De valamit valamiért, örülök, hogy belevágtam” – mondta a szakember.
Rajki János párhuzamosan tanul kőműves és burkoló mesternek a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Mint mondta, nem egyszerű mindkét tananyagot megtanulni és gyakorlatot egyszerre teljesíteni, de egy pillanatig sem bánta meg a döntését. Ő is szeretne saját céget, saját nevelésű tanulókat, miközben szeretne elsőkézből értesülni a legújabb technikákról és alapanyagokról. Ezek ugyanis napról napra változnak és aki nem követi a trendet, az nem jó szakember.
„A megrendelők is egyre tudatosabbak. Néha olyat kérnek, ami szakmailag nem állja meg a helyét, de szerencsére a legtöbbször hallgatnak rám” – emelte ki a kőműves, burkoló.
Komróczki László – ahogy fogalmazott – szeretné kimaxolni az építőipart, nemcsak dolgozni, hanem tanítani is szeretne. Persze kérdés, hogy érdemes-e a saját konkurenciánkat kitermelni?
„Itt nem konkurenciáról van szó, hanem arról, hogy az ember kivel szeretne hosszútávon együtt dolgozni. Ha egy pályakezdő a mi munkatempónkat szokja meg és azokkal az elvárásokkal találkozik, ami a legkiválóbb munkavégzéshez kell, akkor később ő is azt követi” – emelte ki ifjabb Komróczki László, aki a fiatal kora ellenére igen ambiciózus, tudja, mit szeretne a jövőben. Az idősebb Komróczki László hasonlóképpen gondolkodik, mint a fia.
Faragó János 25 éve dolgozik kőművesként, öt éve egyéni vállalkozóként vállal munkát. Először rádióhirdetésben hallott a mesterképzésről, aztán a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál személyesen érdeklődött, majd jelentkezett a képzésre.
„Új anyagok, technikák és szakkifejezések jelentek meg azóta, hogy végeztünk az iskolában. Jó ezekkel lépést tartani” – hangsúlyozta Jónás Sándor. „A mesterképzés erre remek alkalom, mert sok mindent ellesünk egymástól munka közben, de így sokkal könnyebb és biztosabb. Nagy a szakemberhiány is, kevés a tanuló, mert a fiatalok nagy része celeb, informatikus vagy éppen rendőr szeretne lenni és nem kőműves. Ha tanulót fogadhatunk, akkor kiválaszthatjuk a leendő kollégákat a vállalkozásunkba és ez már fél siker.”
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál a mesterképzéssel kapcsolatos kérdésekben a 66/324-976 és a 30/590-0088-as telefonszámon lehet érdeklődni. Bármelyik szakma mesterképzésben szívesen segítenek.
Forrás: Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
