„Művészeti LEGmustra: Munkácsy Mihálytól Hantai Simonig” címmel nyílt 2022. augusztus 18-án a Munkácsy Mihály Múzeum Pátkai Ervin Termében a múzeum képzőművészeti gyűjteményének kuriózumaiból egy különleges tárlat.

A sajtótájékoztatón Dr. Bácsmegi Gábor a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója elmondta, hogy az elmúlt 20 évben nagyon kevés lehetőség nyílt arra, hogy ennek a gyűjteménynek a gazdagságát a nagyközönség elé tárják. A mostani kiállítást – amely 2022. október 31-ig lesz látható – „előételnek” nevezte az igazgató, mivel tervezik egy nagyobb szabású, a Képzőművészeti gyűjteményt részletesebben bemutató tárlat létrehozását. Elmondta, hogy a képeknek és műtárgyaknak vagy az alkotóhoz, vagy a Múzeum életéhez kapcsolódóan saját története van, de minderről bővebben Gyarmati Gabriella művészettörténész, az összeállítás elkészítője és kurátora beszélt.

Gyarmati Gabriella elsőként azzal kezdte a tárlatvezetést, hogy egy muzeológus számára egy ilyen kiállítás elkészítése jutalomjáték. A most kiállított 12, egymástól független alkotás több szempont figyelembe vételével került kiválasztásra, így például egy mű az alkotója, vagy a műtárggyal kapcsolatos esemény, vagy a mű által megtett életút miatt lehet érdekes.

Gabriella elsőként a Csolnakázók című képet mutatta be, amely a miniatúrák összes jellemvonását magán viseli. Az ismeretlen szerző témaválasztása is nagyon kedves, bájos, romantikus. Egy nő és egy férfi, egy szerelmes pár ül a csónakban. A hölgy egy, a vízen úszó virágszálat követ a tekintetével, miközben a férfi hevesen magyaráz és gesztikulál.

A következő alkotás Gyarmati Gabriella szerint a legrejtélyesebb. Tóth Menyhért a XX. századi magyar művészettörténet egyik legemblematikusabb festője. Miután megrendezte az első önálló kiállítását felhagyott az alkotással és mezőgazdasági munkából, illetve szobafestésből tartotta fenn magát. 10 év elteltével a mester újból alkotni kezdett. Ezután festette meg a Reggel című képét is, amely most látható.

A következő mű, amelyről Gabriella beszélt az Európai geometrikus művészet egyik nagymesterének, Fajó Jánosnak az alkotása. A művész, bár Orosházán látta meg a napvilágot, tradicionális békéscsabai családból származott. Ő, valamint Bohus Zoltán, Lukoviczky Endre és Mengyán András nevezhetők a „geometrikus négyeknek”. Az Ő műveik néhány évvel ezelőtt a Mértan Kapszula című kiállítás keretében már bemutatásra kerültek. A Múzeum fontosnak tartja az Európai rangú, nagyon értékes életműveket megmutatni a békéscsabaiak számára. Fajó János néhány éve egy 93 darabból álló szitanyomat kollekciót adományozott a Múzeumnak.

A Mértan Kapszula című kiállítás alkalmával a festő özvegyének nagyvonalú ajándéka jóvoltából egy olyan 4 négyzetméteres olajfestmény lett a Munkácsy Mihály Múzeumé, amelyet a mester a műterme falán tartott, tehát számára is nagyon fontos volt. Gabriella érdekességként megemlítette, hogy az özvegy a mester műtermét úgy hagyta, ahogy azt a mester életében használta: az asztalon az a festmény van, amelyen utoljára dolgozott.

A „Legutóbb a gyűjteménybe került alkotás” című kategóriába Kiss Ilona képzőművész művét választottuk ki – mondta a művészettörténész. A laptárgy Arany Jánost ábrázolja. A költő képmását nem Kiss Ilona művész örökítette meg, hanem egy, már meglévő képet egészített ki a rá jellemző, meglehetősen sajátos és egyedi anyaghasználattal és megoldásokkal. Érdemes elmondani, hogy Kiss Ilona volt az egyetlen alkotó, aki a Múzeum két országos rendezvénysorozatába is bekapcsolódott alkotóként.

A következő művet jól ismerhetjük – mondta a tárlatvezető -, hiszen a békéscsabai születésű festőművész, Jankay Tibor műve, aki végrendeletében a teljes életművét városunkra hagyta. Amikor a hagyaték megérkezett Békéscsabára nem volt olyan Jankay kiállítás, amelyen a most is kiállított szobor, vagy inkább afrikai vállmaszk ne szerepelt volna.

Itt lenne a helye a Múzeum legértékesebb műtárgyának, Munkácsy Mihály A zongoralecke című festményének – mutatott egy megvilágított helyre Gabriella -, amelyet azonban a „Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala” című kiállításon láthat a közönség. Hantai Simon egy korai alkotása, akvarellje látható még, amely egy kétoldalas mű. Hantai Simon, hasonlóan Tóth Menyhérthez több, mint 10 évre abbahagyta az alkotást. Ő az, akinek magyar művészként a művei a világon a legmagasabb áron cserélnek gazdát.

Miklós István most látható műve egy rejtőzködő művész rejtőzködő életművének egy eleme, amely „Az életében a legtöbb művet adta a Múzeumnak” tárgykörben került kiválasztásra. Bár termékeny művész volt, mégis ismeretlen maradt. Nagyvonalúan több, mint 70 festményt ajándékozott a Múzeumnak. A kép érdekessége az ábrázolás jellege mellett, hogy nagyon matt színekkel dolgozott, még a keret is matt.

A legnagyobb presztízsvesztésen átesett kép Ezüst György Lenin-portréja. A művész a realista szemléletű portrét, úgy állította az eszme szolgálatába, hogy Lenint Arnold Schwarzenegger alkatúként ábrázolta, így növelve jelentőségét. A „Legkétértelműbb alkotás” tárgykörben a békésszentandrási származású Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas érdemes művész groteszk képét láthatjuk.

Gubis Mihály tragikus sorsú művész alkotása az utolsó Alföldi tárlaton is szerepelt, és elnyerte a Békéscsaba Megyei Jogú Város díját. Ő maga mondta el, hogy ez az egyetlen olyan szoboralkotása az általa készített kisebb nagyobb székek közül, amelyre rá is lehet ülni.

A Munkácsy Mihály Múzeum legnagyobb műtárgya a békési születésű Jantyik Mátyás Búza-szentelés című képe, amelyet most először mutatnak be. 1899-ben a Műcsarnok téli tárlatán szerepelt ez a mű és a korabeli kritika, illetve az újságok is rendkívül elismerően méltatták. A Múzeum 1949-ben kapta meg a festményt. A mű 300×452 cm nagyságú. Sajnos jelentősen károsodott a helytelen tárolás és a hozzá nem értő „javítások” következtében. A későbbiekben szándékában áll a Múzeumnak a képet restaurálni, ha sikerül számára helyet találni – mondta Gyarmati Gabriella.

Gyarmati Gabriella azt is hozzátette, hogy terveznek a képzőművészeti gyűjteményből létrehozni egy művészkönyv kollekciót, amelynek tartalma évről évre gyarapítható lesz. Végül a Múzeum igazgatója zárásként megerősítette a Múzeum szándékát a többi, a nagyközönség által még nem látott művek jövőbeni bemutatásával kapcsolatban.