A Gyulai Járási Ügyészség összesen 10 rendbeli a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, további 57 rendbeli csalás bűntettének kísérlete, valamint 6 rendbeli pénzmosás bűntette miatt emelt vádat egy bűnszervezet 15 tagja ellen, akik úgynevezett „unokázós” csalásokat valósítottak meg – tájékoztatta hírportálunkat a Békés Megyei Főügyészség.

A bűnszervezetet egy 43 éves büntetett előéletű, többszörös és különös visszaesőnek minősülő sajókazai és egy 29 éves büntetett előéletű kazincbarcikai férfi irányította, akik a bűncselekmények elkövetésének időszakában az Egyesült Királyságban tartózkodtak, míg a többi tagot a Magyarországon élő rokonaik szervezték be konspiratív módon a bűnszervezet két vezetője által adott utasítások alapján.

A bűncselekmények elkövetésének a módszere az volt, hogy az Egyesült Királyságban tartózkodó két férfi telefonon kapcsolatba léptek – a magyarországi telefonkönyvből kiválasztott telefonszámon – Magyarországon élő időskorú, ebből kifolyólag könnyebben megtéveszthető és befolyásolható személyekkel és a telefonhívások során az időskorú sértettek közeli hozzátartozóinak vagy a hozzátartozó által megbízott személynek adták ki magukat. Az elkövetők az idős sértettek hiszékenységét kihasználva tévedésbe ejtették őket azt állítva, hogy valamely rokonuk nagy kárral (és sokszor gyermekkorú személy sérülésével) járó közlekedési balesetet okozott, amely miatt sürgősen nagyobb összegű pénzre van szüksége a kár azonnali rendezése céljából annak érdekében, hogy a baleset károsultja ne értesítse a hatóságokat és ne legyen a hozzátartozóra nézve komolyabb következménye a balesetnek.

A telefonhívást kezdeményező terheltek több esetben azt a látszatot keltették, mintha átadták volna a telefont a balesetben részes gépkocsi vezetőjének, esetleg a helyszínen lévő mentősnek, autómentőnek vagy rendőrnek, aki megerősítette a kitalált történetet. A telefonhívások során a terheltek azt kérték a tévedésbe ejtett sértettektől, hogy a pénzt, illetve az ékszereket készítsék össze, azért rövid időn belül egy jó barátjukat küldik, aki elviszi azt számára a baleset helyszínére. A hívások során a terheltek arra törekedtek, hogy a sértetteket folyamatosan telefonon szóval tartsák annak érdekében, hogy hozzátartozóikat ne tudják értesíteni.

Ezt követően az Egyesült Királyságból telefonáló terheltek – legtöbbször a sértettel történő beszélgetést meg sem szakítva – egy másik, a társaikkal történő kapcsolattartásra szolgáló telefonról felhívták a már korábban beszervezett és a sértett lakcíme közelében tartózkodó bűntársaikat. Ezek közül az egyik személy, az úgynevezett futár, a bűnszervezeti vezetők utasítására a megadott címre ment, ahol a megtévesztett sértettektől átvette a készpénzt és az ékszereket, közölte a sértettekkel, hogy siet a baleset helyszínére, majd az átadott értékekkel gyorsan távozott a sértetti ingatlantól. Mindeközben a futár társa a sértettek lakóhelyének a közelében gépjárművel várakozott, majd miután a futár a megszerezett értékekkel visszatért, a helyszínt elhagyták.

A bűncselekményekből származó pénz nagy részét – az elkövetésben részt vevő terhelteknek történő „leosztást” követően – az Egyesült Királyságban tartózkodó bűnszervezeti vezetők szerezték meg a pénz kijuttatásához beszervezett családtagjaik közreműködése révén.

A gátlástalan terheltek 2019. december 19-e és 2020. január 30-a között 10 esetben jártak sikerrel, a sértettek részére egyenként 140.000.-Ft-tól 3.200.000.-Ft-ig terjedő kárt okoztak; a másfél hónap alatt összesen közel 10.000.000.-Ft-ot zsákmányoltak. Ezen felül a nyomozók 57 olyan esetet tártak fel, amikor a csalók bepróbálkoztak az idős sértetteknél, de nem jártak sikerrel vagy azért, mert a sértett észlelte, hogy csalókkal áll szemben vagy azért, mert nem volt pénze, illetőleg más értéke, amit át tudott volna adni az elkövetőknek.

A járási ügyészség a terheltek beismerése esetére mértékes indítványt is tartalmazó vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság nyolc terheltet végrehajtandó fegyházbüntetésre, egy terheltet végrehajtandó börtönbüntetésre ítéljen és tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától, illetőleg közülük öt terheltet a közúti járművezetéstől is tiltson el, valamint a többszörös és különös visszaesőnek minősülő terhelt vonatkozásában állapítsa meg, hogy a törvény erejénél fogva feltételes szabadságra nem bocsátható. További hat terhelt esetében a járási ügyészség indítványa próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására irányult. Az ügyészség indítványa arra is kiterjedt, hogy a bíróság kötelezze a terhelteket a polgári jogi igényt bejelentő sértettek részére okozott kár megtérítésére. Tekintettel arra, hogy két sértett polgári jogi igényt nem jelentett be a nyomozás során, azaz nem kérték káruk megtérítését, ezért ezen összeg – összesen 600.000.-Ft – erejéig az ügyészség vagyonelkobzás elrendelésére tett indítványt négy terhelttel szemben.