Az eredeti végzettsége szerint kertészmérnök alkotó korábban már bemutatta különleges drótékszer költeményeit, a pénteki kiállításon viszont virágkötő mester és dekoratőr oldala is megismerhető.

Szabó Emese két fő szenvedélye a virágköltészet és az ékszerkészítés. Alkotásaiban behozta a természetet a Tájvízház falai közé, ugyanis műveiben természetes elemeket, fakérgeket, terméseket és különleges izlandi zuzmókat használt fel. A kiállítást Széll János néprajzkutató, fafaragó népi iparművész nyitotta meg.

Szabó Emese munkájában igyekszik az egyediségre törekedni, minőségi alapanyagokkal dolgozni. Fontosnak tartja, hogy tiszteljük és szeressük a körülöttünk lévő természetet. Munkája során figyel a környezet védelmére, ahol pedig lehetséges, újrahasznosít.

A zuzmós képek formába öntése és testre szabása évek óta tervei között volt. Emese szerint a kiállított darabok időtállók, valamint lakásunk fénytől szegény helyeire is becsempésznek egy kis különlegességet.

A tárlatot azoknak ajánlja, akik szeretik, és észreveszik a szépet a környezetben. A rendezvényen Réger Wanda előadásában két vers is elhangzott. A kiállítás november végéig látható a Tájvízház kiállítótermében.